Mi alapján kerülhet jogviszonyba két személy? Mi hozhatja létre közöttük a kötelmet, azaz olyan jogi kapcsolatot, amelyben az egyik fél vagy mindkét fél jogosult valamilyen szolgáltatást követelni a másiktól?
A legszélesebb körben ismert ilyen tény a szerződés. Ez evidens. Szerződést kötünk, a szerződés alapján pedig általában a felek kölcsönösen teljesítenek egymás felé valamit. Vételárat termékért. Díjat valamilyen használati jogért. És így tovább.
Vannak más, ún. kötelemkeletkeztető ...
Az ügyvédi asszisztencia fontosságáról
Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Pál Gergely | 2019.03.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépésével jelentősen átalakult a hazai ügyvédség helyzete, az új jogszabály sok újdonsággal szolgált a hatékonyság jegyében. A korábban már említett továbbképzési kötelezettségen kívül az „új” ügyvédi törvény további újdonsága az ügyvédasszisztensek nevesítése. Jelen blogbejegyzésünkben az ügyvédasszisztensek tevékenységéről és kiemelt jelentőségéről kívánunk röviden...
Részmunkaidősök és határozott időben foglalkoztatottak, figyelem! Önöknek is jár a cafeteria!
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Mudri Sándor | 2019.03.28 | Munkajog
A cafeteria, azaz a béren kívüli juttatás adása nem kötelező, csupán lehetőség: mindig a munkáltató döntheti el, hogy milyen mértékben, milyen időközönként adja a munkavállalói részére, és hogy azok mely cafeteriaelemek közül választhatnak.
Amennyiben viszont úgy dönt a munkáltató, hogy ad cafeteriát, nem árt odafigyelnie az egyenlő bánásmód követelményének a megtartására is.
Bevett gyakorlat ugyanis, hogy a munkáltatók a cafeteriaszabályzatban kizárólag a teljes munkaidőben és/vagy hat...
Mennyi az annyi? Minimálbér vagy garantált bérminimum?
Dr. Jean Kornél , Dr. Fehér Attila | 2019.03.28 | Munkajog
A minimálbér fogalmát nem kell nagyon magyarázni: köztudott, hogy ha valaki teljes munkaidőben dolgozik, akkor munkabérének legalább a minimálbér összegét el kell érnie. De mi a helyzet a garantált bérminimummal? Mennyivel több, mint a minimálbér? Milyen munkakörben kell dolgozni ahhoz, hogy jogosulttá váljon rá a munkavállaló? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.
A munka törvénykönyve felhatalmazza a kormányt arra, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bé...
Felszámolás és végrehajtás egyszerre? Lehetséges.
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2019.03.28 | Követeléskezelés
A hitelező, amennyiben az adós gazdasági társaság fizetésképtelen, felszámolási eljárást indíthat vele szemben, ahol a társaság vagyontárgyai értékesítésre kerülnek, amelyek értékéből a hitelezők követelései részben vagy egészben megtérülhetnek. Bevett gyakorlat azonban, hogy ezzel egyidejűleg a kezessel szemben végrehajtási eljárást indítanak, ahol a végrehajtás szabályai szerint szintén megtérülhet a követelés. E gyakorlattal kapcsolatban gyakran merül fel a kezesek részéről a kifogás, misz...
Meddig tart az ingatlanom fent és lent?
Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Török Ingrid | 2019.03.28 | Ingatlan
Mindenkit jó érzéssel tölt el, mikor a nagy gonddal kiválasztott, hőn vágyott ingatlanának tulajdonosává válik. Túl vagyunk az ingatlanvásárláshoz fűződő plusz jogi procedúrákon és a tulajdonjogunk is bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. Hátradőlünk kényelmes fotelünkben és élvezzük a frissen szerzett ingatlanunkhoz fűződő jogosultságokat.
A nagy jólétben aztán az embernek olyan ötletek juthatnak eszébe, ami nemrég még gondolatai holdudvarában sem volt: végül is meddig mienk a m...
Hasonlóan az elmúlt évek gyakorlatához, a személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról idén is rendelkezhetünk. Érdemes élni a lehetőséggel, hiszen a felajánlás számunkra semmilyen többlet adóterhet nem jelent, mivel az 1+1 százalékot az összevont adóalap után amúgy is megfizetett adóból juttathatjuk. Magánszemélyként a személyi jövedelemadó 1 százalékát felajánlhatjuk egy regisztrált civil szervezetnek, további 1 százalékát pedig valamelyik egyháznak vagy az ún. kiemelt költségvetési előirányzatna...
A fedezeti szerződés, mint speciális kárszámítási mód
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2019.03.21 | Cégjog
Folytatjuk a korábbi cikkünkkel elindított témakört és ezúttal az új polgári anyagi kódex által bevezetett jogintézményt, a fedezeti szerződést mint kárszámítási módot vesszük górcső alá.
Az első kérdés: miről is van szó? Milyen szerződés minősül fedezeti szerződésnek?
Idézzük is fel rögtön a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó szakaszát!
A jogosult – elállása vagy felmondása esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és – a kártérítés sza...