Korábbi bejegyzésünkben részletesen foglalkoztunk az ajánlatban bemutatott szakemberek értékelésének buktatóival, melyek rosszabb esetben az ajánlat érvénytelenségét, de jobb esetben is a szerződés teljesítésének megnehezítését eredményezhetik.
Aktuális bejegyzésünkben a Döntőbizottság D.14/7/2019. számú határozatán keresztül mutatjuk be, hogy a Döntőbizottság miként ítélte meg a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérői lépéseit a szakmai tapasztalat értékeléséve...
A meghatalmazás mint bizalomjáték, avagy meddig mehet el a meghatalmazott?
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2019.03.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Bizonyára mindnyájunkban élnek még emlékek azokról az időkről, amikor szüleink jártak el a nevünkben mint törvényes képviselők. Manapság is előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amikor nem tudunk személyesen eljárni a saját ügyünkben, ezért kénytelenek vagyunk más személyt igénybe venni abból a célból, hogy a nevünkben eljárva nyilatkozatot tegyen.
Erre a Polgári Törvénykönyv teremti meg a lehetőséget, amely szerint más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által me...
Jogorvoslati lehetőségek a polgári peres eljárásban
Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Szabó Andrea Blanka | 2019.03.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Könnyen találhatjuk magunkat abban a helyzetben, hogy egy polgári perben peres féllé válunk, amiben a bíróság érdemi döntést hoz. Amennyiben azonban a bíróság számunkra kedvezőtlen ítéletet hoz, még „nincs veszve minden”.
A jogorvoslathoz való jogot az Alaptörvény alapvető jogként szabályozza. Ennek megfelelően „mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti”.
Nézzük tehát, mily...
Kertes házzal rendelkező ingatlantulajdonosként magától értetődőnek tekintjük, hogy a kertünkben lévő fák esetleges eltávolításáról szabadon döntsünk. Hiszen az a miénk, a mi földünk, a mi fánk. Ha útban van, kivághatjuk. Nos, valóban? Erre keressük a választ.
Alapvetően a fenti kijelentés kiindulópontként szolgálhat, azonban minden esetben rendkívül körültekintően kell vizsgálnunk és előzetesen feltérképeznünk, hogy van-e olyan helyi szabályozás, amely a fák kivágására vonatkozik. Meglepe...
A tartós földhasználat, mint önálló jogintézmény keveseknek ismerős, de még mindig nagy számban vannak olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosa a Magyar Állam, de tartós földhasználóként – általában – természetes személyek vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.
A tartós földhasználat a szocialista rendszer öröksége és a lényege abban állt, hogy az akkor hatályos jogszabályok nem tették lehetővé, hogy magánszemélyek, illetőleg jogi személyek állami, illetve szövetkezeti tulajdonban lév...
Hol tart a kriptoeszközök európai szintű szabályozása?
Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2019.03.07 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A kriptoeszközök elterjedése óta – amelyeknek legismertebb típusai a kriptovaluták és az ún. initial coin offering (ICO) során kibocsátásra kerülő digitális tokenek – állandósult kérdés mind a fejlesztői-kibocsátói, mind a befektetői oldalon, hogy a kriptoeszközök milyen szabályozás hatálya alatt állnak – feltéve, hogy egyáltalán szabályozott szektorról van szó. A kriptoeszközök európai szabályozásának státuszáról 2019. január 9-én az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Értékpapír-piaci H...
Nyugdíj részmunkaidő esetén: duplán rosszul járhat?
Dr. Jean Kornél , Dr. Fehér Attila | 2019.03.07 | Munkajog
A köztudatban számos téves információ kering azzal kapcsolatosan, hogy a részmunkaidő milyen befolyással van a nyugdíjkorhatár betöltésére, illetve a nyugdíj összegére. Figyelemmel arra, hogy a nyugdíjjogszabályok értelmezése nem könnyű feladat, cikkünkben igyekszünk tisztázni a kérdést, hogy mi az összefüggés a nyugdíj és a részmunkaidő között.
Először is érdemes tisztázni, a részmunkaidőnek nincs jelentősége abból a szempontból, hogy a munkavállaló mikor mehet nyugdíjba: a részmunkaidőbe...
Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy egy-egy nagyobb összegű nyeremény adóköteles jövedelemnek minősül. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján ilyennek minősül az engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény. Minden olyan nyeremény, amelyet a törvény nem nevesít, nem adóköteles. Ezek közül a törvény felsorol néhányat, például a jogszerűen szervezett és a szerencsejáték szervezéséről szóló...