Gyakori eset, hogy az ünnepek és az év vége közeledtével realizálódik az a szándék bennünk, hogy ingatlant, egyéb vagyontárgyat, vagy akár üzletrészt ajándékozzunk kiskorú gyermekünknek ilyen-olyan indokból. Könnyű a gyermekre átruházni a vagyont, de mi történik, ha azt egyszer mégis el szeretnénk idegeníteni? Milyen szabályok irányadóak családi vállalkozások esetén, ha úgy döntünk, a gyermekre üzletrészt ruházunk át? Fontos leszögezni, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tör...
Számos olyan ingyenes vagy visszterhes jogügyletben segítjük ügyfeleinket, amelynek következményeként ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Nem egy esetben meglepetésként éri ügyfeleinket, hogy a vagyonszerzést még külön be is kell jelenteni az illetékes hatóságnak. A visszterhes és ajándékozási ügyletek közötti különbségek mellett a megállapodás tárgyának ismeretében a követendő eljárás alapján el kell határolni, hogy az adott tranzakció igényel-e inga...
Korábbi cikkeinkben már betekintettünk a közlekedési balesetek főbb kárrendezési kérdéseibe. Most pedig egy olyan esettel foglalkozunk, mely a karácsonyi ünnepek után  sajnos jó néhány lakástulajdonos rémálmává vált. Képzeljük el az alábbi esetet! Főhősünk ismét Rudolf, aki a nagy sürgés-forgásban úgy ment el otthonról, hogy nem kapcsolta le az égősort a karácsonyfán. Később a főtéren, kezében egy bögre forralt borral éppen kezd teljesen átszellemülni a városi betlehemes előadás közb...
Manapság nem ritka eset, hogy magyar állampolgárok a házasságkötést követően külföldre utaznak és ott telepednek le. Sajnos egyre gyakoribb az is, hogy a házastársak kapcsolata megromlik, és végül a házasság felbontása mellett döntenek. Külföldön élő és külföldi lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező házastársak esetében azonban mindig vizsgálandó kérdés, hogy a házasságuk felbontására mely ország bírósága rendelkezik joghatósággal, azaz mely ország jogszabályai alkalmazandóak. Kül...
A megszűnt társaság tagjának és vezető tisztségviselőjének felelősségi alakzatai eltérnek egymástól, kritériumaik nem moshatók össze, a tag és a vezető tisztségviselő más-más magatartásáért felel A kényszertörlési eljárásban törölt korlátolt felelősségű társaság tagjának, vezető tisztségviselőjének felelősségéről a Ctv. rendelkezik. A Ctv. 118/A. § (1) bekezdése szerint, amennyiben a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből...
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 28. § (14) bekezdése alapján értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemnek minősül az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha adókötelezettségének az Szja. tv. szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Az Szja tv. 67. § (1) bekezdése alapján árfolyamnyereségből sz...
Cikksorozatunk első részében a sajtó-helyreigazítás egyik legfontosabb kérdését vesszük górcső alá. Mi a különbség a tényállítás és a véleménynyilvánítás között, hogyan lehet különbséget tenni kétséges esetben?  A sajtó-helyreigazítás jogalapját a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2012. évi CIV. törvény 12. § (1) bekezdése adja: „Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színbe...
Egy polgári peres eljárás megindításának több feltétele is van ugyan, de az egyik leglényegesebb feltétele az adott eljárás illetékének a megfizetése. A jogszabály alapján a polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Speciális esetben pedig a  polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény határozza meg az illeték számításának al...