Pipa, pipa! Pipa? – az előre kitöltött check-boxok létjogosultsága

Szerző(k): Dr. Kálmán Kinga | 2017.12.14 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Aki már vásárolt terméket vagy szolgáltatást az online térben, az tisztában van vele, hogy egy megrendelés elküldésekor nem csak adatainkat kell bepötyögni a gépbe, de bizonyos „nyilatkozatokat” is meg kell tennünk gombok nyomogatása és jelölőnégyzetek (check-boxok) kipipálása révén.

Vajon tényleg muszáj a pipálás feladatát a vásárlókra telepíteni vagy teheti-e egy vállalkozás a folyamatot kényelmesebbé és kipipálhatja-e helyettük előre a check-boxokat?

A kérdés elsőre bagatellnek tűnhet, hiszen mindenhonnan azt hallani, hogy legyünk „fogyasztóbarátok” és hát mi lehetne barátibb, mint a vásárlóink számára egyszerűsíteni a dolgokat. Csakhogy nem szabad elfelejteni: a döntési jogot nem vonhatjuk meg a fogyasztóktól és nem adhatjuk szájukba a választ.

Ha végignézzük, hogy hol is fordulnak elő azok a bizonyos kis pipálandó négyzetek, a leggyakoribb, hogy a megrendelés elküldése előtt, az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF), az adatvédelmi tájékoztató és a hírlevél küldés elfogadására, illetve jóváhagyására hív fel minket a rendszer ilyen formában.

Azonban míg az ÁSZF-ek tekintetében a fogyasztói szerződésekre irányadó 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet megelégszik azzal, hogy annak tartalmáról a megrendelés elküldése előtt csak tájékoztassuk a vásárlót, addig a fent említett másik két esetben már kifejezett cselekvésre van szükség fogyasztóinktól.

Az adatvédelmi tájékoztatók tekintetében ugyanis az Info tv. és az annak érvényre juttatásáért felelős Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kompromisszumot nem ismerő módon megköveteli, hogy az érintettek adatkezeléshez való hozzájárulása önkéntes és határozott kinyilvánítás formájában jelenjen meg.

A hírlevelek szempontjából is hasonló a helyzet, mivelhogy a gazdasági reklámtörvény is a leendő címzettek előzetes, egyértelmű és kifejezetten hozzájárulása esetén engedélyezi csak, hogy e-mailles reklámjainkkal bombázzuk őket.

Meg kell említenem, hogy azokkal szemben sem különb az elvárás, akik a főszolgáltatásukon túl többletszolgáltatásokat is szeretnének értékesíteni vásárlóiknak, egy idén bevezetett szabály alapján ugyanis az ilyen extrák előre pipálása is tilos, ráadásul, ha valaki mégis bűnbe esik, úgy a többletcikk árát is köteles visszafizetni a fogyasztónak, vagyis még a „próbálkozás” sem éri meg.

Végül, bár nem teljesen a pipák és négyzetek világához köthető, de mégis hasonló és amúgy is fontos, hogy a ma már szinte minden oldalon megtalálható cookiek (sütik) esetén is elvárás, hogy a felhasználó félreérthetetlen hozzájárulást adjon azok elhelyezéséhez, azaz kell az a bizonyos kattintás.

Jól láthatjuk tehát a fentiekből, hogy az ügyfélbarát megoldásoknak is megvannak a határai és a pipálás nemes feladatát nem kommunizálhatjuk el ügyfeleinktől, legyünk hát körültekintőek honlapunk felépítésekor.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.