Polgári perrendtartás módosítási javaslatának összefoglalása – I. rész

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2020.10.15 | Minden egyéb, ami érdekelheti

2020. október 13. napján közzétételre került a T/13257. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról. A Pp. módosítássáról szóló törvényjavaslat célja, hogy a törvény egyes rendelkezései tekintetében a szabályozást finomítsák és a perjogi szabályokat egyszerűsítsék. Jelen cikkünkben a Pp. általános eljárásjogi részével kapcsolatos javasolt főbb változásokat emeljük ki.

A Pp. módosításáról szóló törvényjavaslat főbb újításai a következők:

• Módosul az ellenkérelem-változtatás és a keresetváltoztatás fogalma, oly módon, hogy abból kikerül a tényállítás megváltoztatása.
• A Pp. hatásköri szabályozása annyiban módosul, hogy egyes speciális tárgyú perek pertárgyértéktől függetlenül a törvényszék hatáskörébe kerülnek.
• A Pp. kizárólagos illetékességi szabályainak kiegészítésére is sor kerül azért, hogy az együttes perlés lehetősége megvalósulhasson egyes esetekben, amikor a jogvita alapjául szolgáló jogviszonyban kötelezetti, illetve jogosulti pozícióban többalanyúság áll fenn.

• A kötelező jogi képviselettel kapcsolatos változások is megjelennek, melyek inkább szövegpontosító jellegűek.
• Fakultatívvá válik a jogszabályban meghatározott költségjegyzék-nyomtatvány alkalmazása a jogi képviselővel eljáró fél perköltségének felszámítására.
• Ha a fél beazonosításához szükséges adatokat a bírósági eljárásban közlik, a közölt adatok alapján a bíróság feladata a további azonosító, illetve egyéb szükséges adat ellenőrzése, illetve beszerzése, amennyiben azokat például közhiteles nyilvántartás tartalmazza a fél vonatkozásában.
• Kézbesítési fikció beállásával kapcsolatos értesítő megküldésére nyitva álló határidő kezdőnapja a fikció beállásának napja, ha azonban a bíróság a fikció beállásáról csak e határidő elteltét követően szerez tudomást, akkor az intézkedést a tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül teljesítheti.
• Kézbesítési kifogás: A fél a korábban elmulasztottnak tekintett cselekményt már kézbesítési kifogása előterjesztésével egyidejűleg szabályszerűen elvégezte, e cselekményét hatályosnak kell tekinteni és az azzal összefüggő eljárási cselekményeket nem kell megismételni.
• A végrehajtói kézbesítés díját nem a bíróságon kell letétbe helyezni, hanem – bírósági ügyszámra hivatkozással – közvetlenül a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére kell megfizetni.
• Keresetlevél tartalmát egyszerűsíti a jogalkalmazói tapasztalatokra tekintettel.
• A legfontosabb változás, hogy a javaslat kibővíti azon esetek körét, amikor hiánypótlásra történő felhívásnak van helye, így például a keresetlevél tartalmi és alaki hiányosságainak vagy kötelező mellékleteinek hiányossága esetén is.
• A keresetlevelet visszautasító végzés alperes részére lehetővé teszi a per kezdőiratának megismerhetőségét a jogerős visszautasító végzéssel együtt.
• Perfelvételi módok világosabb meghatározásával a joggyakorlatban tapasztalt bizonytalanságot kiküszöbölő, egyértelműsítő szabályt tartalmaz, de valós tartalmi változtatást nem eredményez.
• Lehetőséget nyújt a feleknek, hogy kezdeményezhessék a perfelvételi tárgyalás mellőzésével történő perfelvételi útvonal alkalmazását, amelyről való döntés továbbra is a bíróság kompetenciájába tartozik.
• Egyszerűsíti és észszerűsíti az alperesi írásbeli ellenkérelem tartalmát, továbbá a keresethalmazatban álló keresetekkel szemben előterjesztendő ellenkérelem tartalmát is.
• Lehetővé teszi egyes perfelvételi nyilatkozatok előkészítő iratban történő megtételét bírói felhívás nélkül is.
• Lehetővé teszi különböző fajtájú perfelvételi irat egy beadványban való előterjesztését, amellyel elkerülhető ezen iratok azonos tartalmi elemeinek megismétlése.
• Indokolt esetekben lehetővé teszi a viszonkereset előterjesztését az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt követően is.
• Kibővíti azon esetek körét, amikor a beszámítás előterjesztésére lehetőség nyílik az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt követően is.
• Az utólagos bizonyítás szabályait kiegészíti a javaslat.
• A feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozatok körét kibővíti, ahol e nyilatkozatok megtételéhez a félnek nem kell kereset- vagy ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmet előterjeszteni.
• Lehetővé teszi, hogy a bíróság a fél jogi képviselőjének a kitűzött határnap előtt, de legkésőbb az idézése kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül előterjesztett kérelmére a tárgyalást elhalassza, ha a jogi képviselő a kérelmével egyidejűleg igazolja, hogy tárgyalásütközés miatt a kitűzött tárgyaláson nem tud megjelenni.
• Jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében tovább egyszerűsíti a keresetlevél, viszontkereset-levél, beszámítást tartalmazó irat, illetve az írásbeli ellenkérelem kötelező tartalmi elemeit.
• Előírja a bíróság számára, hogy a beadvány valamennyi hiányát sorolja fel, a hiánypótlásra való felhívás szövegét pedig a fél jogban járatlanságához igazodó módon fogalmazza meg, amely elősegíti, hogy a laikus fél teljesíteni tudja a hiánypótlásra történő felhívásban foglaltakat.
• Jogsértő bizonyítási eszközök perbeli felhasználhatóságával kapcsolatban rögzíti azokat a normatív rendelkezéseket, melyek mentén kivételesen befogadhatók a személyiségi jogot sértő módon megszerzett bizonyítékok
• Egyszerűsíti a bizonyítási indítvány tartalmát.

Cikksorozatunk folytatódik, következő cikkünkben a különleges eljárásokra vonatkozó módosítási javaslatokat foglaljuk össze.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.