Promóciós játékok: szabadabban, de nem szabályozatlanul!

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2023.02.16 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

A digitális térben is töretlen népszerűségnek örvendenek a nyeremény lehetőségével kecsegtető marketingajánlatok, amelynek terén folyamatos innovációt mutatnak a hirdetők. A kreatív játékok megalkotásának folyamatában tapasztalataink szerint alkalomadtán felmerülnek olyan jogi kérdések, amelyek bizonytalanságban tartják a hirdetőket: minden nyereményjáték szerencsejáték-e, illetve kell-e közjegyző jelenléte a sorsolás lebonyolításához?

A téma aktualitását ezen a téren egy kedvező jogszabály-módosítás adja: 2023. január 1. napjától ugyanis kikerültek a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényből (Szjtv.) az ajándéksorsolásra vonatkozó szabályok. Bár az ajándéksorsolás eddig sem minősült szerencsejátéknak, bizonyos feltételek teljesülése mellett annak meghirdetését megelőzően be kellett jelenteni a szerencsejátékok felügyeletét ellátó hatóságnak (SZTFH), mellékelve az ajándéksorsolás részvételi szabályzatát is, továbbá ilyen esetben valóban kötelező volt közjegyző jelenléte az ajándékok sorsolása körében.

A törvénymódosítás indokolása ugyanakkor éppen a bevezetőben említett innovációkra utalva megállapította, hogy „a napjainkban elterjedt, nagyszámú célközönséget elérő és a modern technikai adottságokat kihasználó megoldásokkal (regisztráció vagy vásárlás adatainak rögzítése interneten, alapdíjas SMS-ben, közösségi portálon) szervezett promóciók nem feleltethetők meg az ajándéksorsolás definíciójának és nem tartoznak az Szjtv. hatálya alá”.

Alapvetésnek tehát rögzíthetjük, hogy a digitális térben zajló ajándéksorsolások és egyéb nyereményjátékok (amelyeket együttesen promóciós játékként szokás jelölni) biztosan nem tartoznak már az Szjtv. hatálya alá, ennélfogva az is biztos, hogy sem az SZTFH részére történő bejelentés, sem közjegyző jelenléte nem szükséges ezen játékok lebonyolításakor.

Természetesen önmagában az a körülmény, hogy a promóciós játékok nem eshetnek az Szjtv. hatálya és emiatt az SZTFH vizsgálódása alá, nem jelenti azt, hogy a promóciós játékokkal szemben ne érvényesülnének jogszabályi követelmények.

A fogyasztóvédelmi hatóságként is eljáró Gazdasági Versenyhivatal több eseti döntésében is rögzítette már, azt az elvárást, hogy „a promóciós játékokról adott tájékoztatások feleljenek meg a valóságnak, a kereskedelmi kommunikációk révén a fogyasztókban a játékokról reális kép alakulhasson ki”. Ennek körében fogalmazta meg a GVH azon követelményt is a hirdetők részére, hogy az „általa lebonyolított promóciós játékról adott, fogyasztóknak szóló tájékoztatása igaz és pontos legyen”.

A GVH által megfogalmazott tájékoztatás módjáról az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) elektronikus hirdetésekre vonatkozó szabályai adnak útmutatást a 14. § (1) bekezdés alábbi pontjaiban:

14. § (1) Világosan és egyértelműen azonosítható módon tájékoztatást kell adni:

c) a különleges ajánlat – különösen az árengedmény, a jutalom- és ajándéksorsolás – ilyen jellegéről, továbbá könnyen hozzáférhetővé kell tenni az ajánlati felhívás részleteit;

d) a sorsolásos játék és más szerencsejáték ilyen jellegéről, illetve könnyen hozzáférhetővé kell tenni a részvétel feltételeit.

Megállapíthatjuk tehát, hogy csak olyan promóciós játék felel meg a fogyasztóvédelmi követelményeknek, amelynek részvételi feltételei a potenciális játékosok számára könnyen hozzáférhetőek, a részvétel szabályait pedig érthetően és a valós körülményeket bemutatva határozza meg. 

Utóbbi követelményt a nyeremény megléte kapcsán külön szabályokkal kívánja biztosítani a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.), hiszen mégiscsak az erősíti a nyereményjátékokkal szembeni bizalmat, ha nem csupán képen létezik a meghirdetett nyeremény. Ennek megfelelően az Fttv. a fekete listás kereskedelmi gyakorlatok között nevesíti az alábbiakat is:

19. A kereskedelmi gyakorlat keretében verseny vagy díj meghirdetése anélkül, hogy a meghirdetett díjak vagy azok helyett más ésszerű megfelelő kiosztásra kerülne.

31. Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt (díjat, jutalmat vagy azzal egyenértékű egyéb előnyt), miközben valójában nincs ilyen nyeremény, vagy a nyeremény érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött.

Végezetül fontosnak ítélem hangsúlyozni, hogy a jogsértő (a fenti példáknál maradva például tényleges nyeremény nélküli) promóciós játék miatti felelősségvonásnak nem jelenti akadályát, ha a hirdető a részvételi feltételeiben fenntartja magának a játék „lefújásának” jogát és a meghirdetetthez képest idő előtt befejezi akcióját, hiszen addigra már a promóciós játékkal elérni kívánt marketingcélját részben megvalósította a jogsértő hirdető.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.