Rendes, illetve nem „rendes gazdálkodás” a társasházakban

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2018.12.06 | Ingatlan

A társasházakban történő beruházások körében gyakorta felmerülő dilemma, hogy az adott beruházás minek minősül abból az aspektusból, hogy az a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás-e, vagy még a rendes gazdálkodás körébe tartozik.

Mindennek abból a szempontból van különös jelentősége, hogy a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások eldöntéséhez a társasházi törvény rendelkezéseinek értelmében a tulajdonostársak egyhangú határozatára van szükség, míg egyéb esetekben elegendő – csak – az egyszerű többség.

Aligha szorul különösebb magyarázatra, hogy egy nagyszámú albetéttel rendelkező társasház esetében szinte lehetetlen biztosítani az egyhangú döntést, azonban bizonyos beruházásokat – különösen az állagmegóvás körében – a társasház működésének fenntartása érdekében ettől függetlenül is meg kell valósítani.

A társasházi törvény értelmező rendelkezései között megtalálhatjuk a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások definícióját, amely szó szerint a következő:

„az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.”

Vagyis főszabály szerint a fenntartás körébe eső üzemeltetés, karbantartás és felújítás nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, ellenben a közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítése, új épület, épületrész bővítése vagy épületberendezés létesítése már annak minősül.

Természetesen a gyakorlatban nem ennyire egyszerű az elhatárolás; a probléma pedig általában a fűtési rendszerek korszerűsítésével, illetve az egyéb, energiamegtakarítást célzó beruházásokkal kapcsolatban merül fel.

Általánosságban elmondható, hogy annak megítélésénél, hogy az adott beruházás a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősül-e, nem a beruházás költségvonzatának, hanem az elérni kívánt célnak van ügydöntő szerepe.

Az elmúlt években kialakult bírói gyakorlat abba az irányba mutat, hogy a fűtési rendszerek korszerűsítése, cseréje, átalakítása általában már a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősül, és ezért minősített többségű döntést igényel.

Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság a hőszigetelést is megvalósító panelfelújításokkal kapcsolatban akként foglalt állást, hogy a panelprogramban való részvétel a teljes és korszerűsítő felújítás fogalmi ismérveit hordozó beruházásnak minősül, és a központi fűtés- és a melegvíz-szolgáltató berendezések általi energiafelhasználás racionalizálásával függ össze, amely jelentős fűtésdíj-megtakarítást eredményez. A nyílászárók cseréje szintén az ingatlan egészére vonatkozó javítási munkálatnak minősül.

A fentiek alapján az ilyen munkálatok elhatározásához – a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint – elegendő a közgyűlés egyszerű többségének határozata is, vagyis az ilyen munkálatok nem tartoznak a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások sorába, ami alighanem komoly könnyebbséget jelent az energiamegtakarítást célzó felújítást tervező társasházak számára.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.