Smash or pass? – A dashcamek alkalmazásának adatvédelmi dilemmái

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2024.08.08 | Adatvédelem

Biztosítási igények érvényesítésében is közreműködő ügyvédként nehéz lenne tagadnom, hogy a káresemények történéseinek rekonstruálása során kincset ér, ha valamelyik részes fél rendelkezett fedélzeti kamerával (modernkori nevén: dashcammel) a baleset során. A dashcamek alkalmazásának adatvédelmi kérdéseit illetően számos tévhit él a köztudatban, amelyek akadályát képezik az optimális felhasználásnak, ezért jelen cikkemben arra vállalkozom, hogy rávilágítok a dashcamekkel kapcsolatos legfontosabb adatvédelmi követelményekre.

A vizsgálódást ezúttal is az előző cikkemben részletezett háztartási adatkezelés kategóriájánál kell kezdenünk: nem esik a GDPR hatálya alá az adatkezelés, ha azt természetes személy kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzi. Fontos tudni, hogy az Európai Adatvédelmi Testületnek a személyes adatok videóeszközökkel történő kezeléséről szóló 3/2019-es iránymutatása (a továbbiakban: Iránymutatás) szerint olyan területek kamerázása, ahol rendszerint nem kivételes jelleggel fordulnak elő természetes személyek (pl. elhagyatott hegyi útvonalon), nem minősülhet háztartási adatkezelésnek.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Amennyiben tehát a dashcam nem csupán a jármű belső tereit figyeli meg, illetve nem csupán olyan utakon közlekedünk a kameránkkal, ahol a „madár se jár”, úgy tudnunk kell arról, hogy adatkezelésünk a GDPR hatálya alá esik. Következésképpen kameránk üzemeltetését összhangba kell hoznunk a GDPR követelményeivel, amelynek teljesítését aztán a NAIH jogosult ellenőrizni.

Ejtsünk szót a legfontosabb követelményekről: mindenekelőtt meg kell találnunk az adatkezelés megfelelő jogalapját. Az Iránymutatás külön hangsúlyozza, hogy a dashcam vonatkozásában – hacsak nincs konkrét törvényi felhatalmazás hozzá, mint például a rendőrség esetében – egyedül az adatkezelő jogos érdekére [GDPR 6. cikk 1 bekezdés f) pontjára] alapított adatkezelés minősülhet jogszerűnek.

Ennek következtében az adatkezelőnek a dashcam üzemeltetését megelőzően el kell végeznie az ún. érdekmérlegelési tesztet, figyelembe véve, hogy a kamera látókörében potenciálisan megjelenő személyek jogai milyen terjedelemben sérülnek a kamerás adatkezelés következtében. Az Iránymutatás rögzíti: amennyiben az adatkezelés célja esetleges balesetek körülményeinek bizonyítása, úgy a jogos érdekre alapított adatkezelés csak akkor válhat jogszerűvé, ha a kamera nem rögzíti folyamatosan sem a forgalmat, sem az út mellett tartózkodó személyeket.

Következésképpen kizárólag azok a dashcamek minősülhetnek jogszerűnek, amelyek nem állandó jelleggel pásztázzák a forgalmat, hanem potenciális balesetveszély esetén lépnek működésbe, vagy egyéb módon alkalmasak arra, hogy csakis a balesettel/káreseménnyel összefüggésben, kivételes jelleggel készítsenek felvételt. Ezeket az üzemeltetési feltételeket pedig egy dokumentált érdekmérlegelési tesztben szükséges rögzíteni, amelyet hatósági ellenőrzés esetén a NAIH rendelkezésére kell tudni bocsátani.

Nehezen tekinthetők tehát jogszerűen keletkezett felvételeknek a különböző autós blogokon és csoportokban népszerű fedélzeti kamerás videók, amelyek szabálytalan közlekedési manőverek elkövetőit ábrázolják, még akkor sem, ha adott esetben a videónak a rendőrség eljárása lesz a következménye. És még akkor sem, ha a közzétett videófelvételen a rendszámokat mint személyes adatokat kimaszkolták.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége

Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

Álláspontom szerint a fentivel azonos megállapítások vonatkoznak arra az esetre is, ha a fedélzeti kamera célja nem (vagy nem kizárólag) az esetleges balesetek körülményeinek rögzítése, hanem a leparkolt jármű védelme a rongálásokkal vagy lopással szemben (és a jármű közterületen áll). Állandó megfigyelés alá nem vonható a jármű környezete, de annak megfelelő érdekmérlegelési teszt alkalmazása mellett nincs akadálya, hogy kritikus távolságon belül érkező behatás esetén a kamera rögzítése működésbe lépjen.

Végezetül jelen cikkem végén is hangsúlyozni kívánom, hogy a fenti írásom célja nem a fedélzeti kamerák használatától való elrettentés volt, éppen ellenkezőleg: a hiedelmekkel ellentétben jogszerűen üzemeltethető a dashcam, amelynek adatvédelmi megfelelősége kialakításához szívesen állunk ügyfeleink rendelkezésére.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Farkas Márton

Dr. Farkas Márton
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
marton.farkas@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja