Sűrű ködöt lát, ha meghallja: betegszabadság, távolléti díj, táppénz… Mennyi az annyi?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2018.05.24 | Munkajog

Minden bizonnyal Ön is szembesült már a kérdéssel, hogy hány nap betegszabadság illeti meg és mennyi lesz az annyi (a hónap végén).

A munka törvénykönyve (Mt.) szerint a „munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki” a munkáltató. Az Mt. hatálya alá tartozó alkalmazottakkal ellentétben nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), illetve a megbízás alapján munkát végző személy.

A betegszabadságként kiadható 15 napot csak a saját betegségünk miatt lehet igénybe venni. De mi történik akkor, ha valaki egy évben több mint 15 napot nem tud dolgozni betegség miatt? A 15 napot meghaladó keresőképtelenséggel járó terheket az állam vállalja át a munkáltatótól, ekkor jár a táppénz. A betegszabadság idejére a távolléti díj hetven százaléka jár, míg a táppénz összege a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60%-a, illetve 50%-a lehet, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével.

Rendben, de mi az a távolléti díj?

A távolléti díjat az esedékességkori alapbér, pótlékátalány, valamint az irányadó időszakra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék alapján kell megállapítani, mégpedig azzal, hogy ezeket az összegeket együttesen kell figyelembe venni. „A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.” A korábban alkalmazott, fix osztószámos rendszerhez képest ez a megoldás a munkavállalókra nézve kedvezőbb, hiszen a részükre járó távolléti díj összege kisebb mértékben ingadozik hónapról hónapra a ledolgozandó munkanapok számától függően.

Jó, ezt most értjük… de akkor mi az a táppénz?

Ahogyan már fentebb írtuk, a táppénz mértéke a biztosításban (a munkaviszony ilyen!) töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset (táppénz alapja) 60%-a, illetve 50%-a. Azonban létezik egy meghatározott napi maximuma: a táppénz egy napra eső összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 2018-ban a 9200 forintot. A táppénz mértéke legalább 730 nap, folyamatos biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának a 60%-a. 730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának 50%-a. A táppénz napi összegének maximumát mindkét esetben figyelembe kell venni. A viszonyítási alap, azaz a napi átlagkereset számítása meglehetősen összetett kérdés, ezért ezen szabályok analizálását jobbnak látjuk meghagyni a bérszámfejtőknek.

Reméljük, hogy cikkünkkel sikerült a távolléti díj és a táppénz összege körüli sűrű ködöt valamelyest eloszlatni. Amennyiben további információra lenne szüksége, az Ecovis Hungary Legal szakértői készséggel állnak rendelkezésére.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.