Szabad-e súgni a gyerekeknek, mit írjanak a Mikulásnak? – A gyerekeknek szóló reklámokról

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2020.11.26 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Elérkeztünk az év azon szakaszába, amikor a „mi a helyzet az iskolában?” mellett az „írtál-e már a Mikulásnak/Jézuskának?” kérdéssel szokás leggyakrabban a gyerekekhez fordulni. Az ajándékokról ábrándozó kicsik mellett feltehetően izgatottan várják ezt az időszakot a hirdetők is, akik igyekeznek minden eszközt megragadni ahhoz, hogy az ő termékük kerüljön fel a Mikulás számára készítendő listára.

Ennek megfelelően nem is lehetne aktuálisabb a Gazdasági Versenyhivatal által idén közzétett tájékoztató, amely a gyermekeknek szóló reklámokra vonatkozó legfontosabb megállapításokat mutatja be a vállalkozások számára. Jelen cikkünkben bevezetést kívánunk adni a téma megismeréséhez, egyben bíztatunk minden érintettet, hogy szánjon időt a tájékoztató áttekintésére is.

A problémakör megértéséhez mindenekelőtt tudni érdemes, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) egyrészt általánosságban tilalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazását, másrészt meghatároz 31 olyan konkrét magatartást, amelynek megvalósítása minden külön vizsgálat nélkül jogsértőnek minősül (ez az ún. fekete lista).

A 31 fekete listás gyakorlat egyike kifejezetten a gyermekekre vonatkozó reklámmal hozható összefüggésbe: Reklámban gyermekkorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut [Fttv. 1.sz. melléklet, 28. pont].

Amennyiben tehát a reklámnak minősülő közlésről – függetlenül annak platformjától – megállapítható, hogy az imént hivatkozott gyakorlatot valósítja meg, úgy fogyasztóvédelmi jogsértés miatt a GVH hatósági eljárásának van helye.

A GVH tájékoztatója szerint az ilyen jellegű fogyasztóvédelmi eljárásokban vizsgált lényeges szempont, megállapítható-e a reklámról, hogy alkalmas a gyermekek figyelmének felkeltésére. Ebben a körben a reklámozott termék jellegéből szükséges kiindulni, amely kapcsán a GVH tájékoztató felhívja a figyelmet, hogy nem csupán a kifejezetten gyermekeknek szánt termékek vagy szolgáltatások (játékok, édességek stb.) képesek a gyermekek figyelmét felkelteni, hanem a csomagolás vagy egyéb külső megjelenése miatt figyelemfelkeltő egyéb termékek vagy szolgáltatások is. Szintén ebbe a körbe tartoznak azok a termékek, amelyek gyermekek számára vonzó, érdekes ajándékokkal vannak összecsomagolva.

A tényállás körében vizsgált másik lényeges szempont, hogy tartalmaz-e a reklám közvetlen felszólítást a gyerekek részére, és ha igen, akkor az áru megvételére vonatkozik-e? Közvetlen felszólítást nem csupán a direkt közlések („Szerezd meg!”) valósíthatnak meg, hanem az olyan kommunikáció is, amely a gyerekekre jellemző pszichés működést manipulálja. Utóbbira példa a gyerekek birtoklási vágyára való ráhatás, illetve az olyan közlés, amely a valami jóból való kimaradás érzését (aminek már pszichológiai szakkifejezése is van: Fear Of Missing Out, FOMO) kelti vagy erősíti a reklámot megtekintő gyerekekben.

Amennyiben tehát például egy mobiltelefon reklám azt mutatja be, hogy már a kisiskolások körében is mindenki ilyet használ, ennél fogva ez az iskolai menőség fokmérője, a reklám akkor is jogsértőnek minősül, ha egyébként nem hangzik el konkrétan a vásárlásra való felhívás.

Végezetül fontos megjegyezni, hogy bár a fenti megállapítások elsősorban a 14 év alattiakat célzó reklámokra vonatkoznak, a GVH tájékoztatója szerint kiemelt védelmet élveznek a 14 és 18 év közöttiek is. Ennek megfelelően kereskedőként és hirdetőként javasolt különös körültekintéssel eljárni, mielőtt egy TikTok vagy Snapchat hirdetésre adjuk a fejünket, hiszen ezek a platformok szinte kizárólag a 18 év alatti korosztály figyelmét célozzák.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.