Szabadság és koronavírus – kérdések és válaszok

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2020.08.13 | Munkajog

Az utóbbi hónapban – érthető módon a korábbi évekhez képest kissé eltolódva – megkezdődött az igazi nyaralási szezon, amely során sokan belföldre tervezték szabadságukat, de vannak, akik inkább a külföldi nyaralást választották vagy választanák idén is, amely a munka világára is kihatással lehet.

Mi történik, ha a külföldi nyaralás során a célország zöld besorolású országról sárga besorolású országgá válik? Mi történik, ha a munkáltató mégsem engedélyezi a már kivett szabadságot, és így a februárban lefoglalt külföldi nyaralás meghiúsul? Jelen cikkünkben az utóbbi hónapokban gyakran felmerülő kérdéseket vesszük górcső alá – munkajogi szempontból.

Szabadság kiadása – szabadság módosítása/megszakítása?

Főszabály szerint a munkavállaló a rendelkezésre álló szabadságából 7 nappal rendelkezik, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni. A munkavállaló ezen igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles bejelenteni, azonban sok munkáltatónál belső szabályzat alapján a munkavállalók már az első negyedévben kötelesek bejelenteni szabadságtervüket.

Mi történik akkor, ha a februárban szabályszerűen közölt és a munkáltató által elfogadott a munkáltató „törölni” kívánja szabadságunkat, de a nyaralást már lefoglaltuk? Nos, alapvetően a munkavállaló számára előzetesen jóváhagyott szabadságot biztosítani kell, az Mt. szigorúan meghatározza azon esetkört, mikor vonható vissza vagy szakítható meg a munkavállaló szabadsága. A munkáltató a szabadság közölt időpontját csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja, vagy szakíthatja meg a munkavállaló által már megkezdett szabadságot. Álláspontunk szerint önmagában azon ok, hogy egy ország besorolása megváltozott, jogszerűen nem adhat alapot a már kiadott szabadság egyoldalú módosítására, vagy megszakítására, ahhoz meg kell valósulnia a fentiekben említett okoknak.

Amennyiben a módosításra/megszakításra erre szabályszerűen kerül sor és a munkavállalót ebből eredően kár érte, vagy a munkavállalónak ezen intézkedés többletköltséget okozott, úgy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a szabadságkiadás időpontjának módosításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit is.

Belföldi/külföldi szabadság – korlátozható-e a munkavállaló?

A munkáltatók álláspontunk szerint csak ajánlást adhatnak ki arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló belföldön vagy külföldön töltse szabadságát, tekintettel arra, hogy amennyiben a munkáltató megtiltaná, hogy a munkavállaló külföldön töltse szabadságát, úgy az túlnyúlhat a munkaviszony keretein és sértheti a munkavállaló magánélethez fűződő jogát. Természetesen lehetnek olyan esetek és munkakörök, amelyeknél vizsgálni kell specifikusan ezen kérdéskört.

Amennyiben a munkavállaló nem tartja be az ajánlásban foglaltakat, úgy a munkáltató hátrányos jogkövetkezményt, különösképpen felmondást erre alapítva nem alkalmazhat. Tekintettel azonban arra, hogy a hazaérkezést követő 2 hét karantén elkerülhető, ha az érintett kérelmezi, hogy 2 alkalommal, 48 óra különbséggel SARS-CoV-2-teszten vehessen részt (ezzel összefüggésben a sárga besorolású országok esetében a karantén feloldása már az első negatív teszt esetén lehetséges, a piros besorolású országok esetében viszont két negatív teszt szükséges a karantén feloldásához), a munkáltató a tesztek elvégzésére már kötelezheti a munkavállalót, hiszen a munkáltató így gyakorolhatja foglalkoztatási kötelezettségét, a munkavállaló pedig így tehet eleget hatékonyan munkavégzési kötelezettségének. A SARS-CoV-2 tesztek költségét augusztus 1-jétől a munkavállalók kötelesek viselni.

Zöldről sárgára váltott ország – fertőzés nem fertőzés?

Az országos tisztifőorvos a járványügyi kockázati besorolása alapján az egyes országok biztonsági besorolását módosíthatja, így gyakori, hogy egy célország biztonsági besorolása a nyaralás közepén vált át szigorúbb biztonsági besorolású országgá. Lehetséges, hogy a munkáltató éppen nem követi figyelemmel a változást, így az együttműködési kötelezettségből eredően (is) a munkavállaló haladéktalanul köteles erről tájékoztatni a munkáltatót, valamint minden olyan körülményről, amely a szabadság utáni munkába állást akadályozná.

A beutazási korlátozások a sárga és a piros besorolású országokból hazaérkezőket érintik: a határon belépőket szúrópróbaszerűen egészségügyi szempontból szűrik, testhőmérséklet-mérést végeznek náluk, kérdőívet kell kitölteniük, valamint hatósági házi karanténra kötelesek, amelyet a korábbi pontban említett 2 alkalmas teszttel, valamint kormányhivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet aztán kiváltani.

Esetleges fertőzöttség és kötelező karantén esetén a munkavállaló táppénzre lesz jogosult, amely lejártát követően a munkáltató akár további védelmi intézkedéseket is elrendelhet.

Fontos és további kérdéseket felvető változás azonban, hogy a Kormány 398/2020. (VIII.12.) Korm. rendeletéből eredően az a biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékű országból Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek, így ezen munkavállalók részére táppénz sem jár.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.