Számlázó rendszerek online bekötése I.

Szerző(k): Dr. Kelemen László | 2018.01.25 | Számlázás, bizonylatolás

Az áfa-rendszerben 2018-ban beálló legjelentősebb módosulás a számlázó rendszerek online adatszolgáltatási kötelezettségének bevezetése. A jelenleg kihirdetett szabályozás és konzekvens kormányzati kommunikáció szerint 2018. július 1-jén lépnek hatályba a speciális szabályok. Ezen kérdésben is több szintű szabályozásra lehet számítani. A jogalkalmazók alapkötelezettségeit, azaz a számla kötelező adattartalmának módosítását, valamint a belföldi összesítő nyilatkozatokra vonatkozó szabályokat az áfatörvény 2018 július 1-jén hatályba lépő szabálya tartalmazza. A kötelezettségek megfelelő teljesítését pedig az új Art (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről) alábbi szabálya fogja “hatékonyan” elősegíteni:

229. § [Általános forgalmi adó összesítő jelentés nem előírásszerű teljesítése] Az általános forgalmi adó összesítő jelentés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és az általános bírságszabály szerinti bírság adózóra egyébként vonatkozó legmagasabb mértékének szorzata.

A fenti szabály tehát azt jelenti, hogy számlánként szabható ki az 500 ezer forintos mulasztási bírság, ezzel pedig kijelenthetjük, hogy az eljárásjogban alkalmazott legkomolyabb, legsúlyosabb szankcióval néz szembe az az adóalany, aki nem teljesíti a lentebb ismertetett kötelezettségeket.

A törvények (áfatörvény és az új Art) mellett 2018. július 1-jén lép hatályba a számlázási rendelet (23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet) módosítása, valamint ehhez kapcsolódóan számíthatunk tájékoztatókra és NAV iránymutatásokra is.

Az áfatörvény 2017. január 1-től hatályba lépő módosítása alapján a 2016. december 31-ét követő teljesítési időponttal kiállított számlán kötelező feltüntetni a vevő adószámát, ha az áthárított adó eléri a 100 000 forintot:

“169. § A számla kötelező adattartartalma a következő:

[…]

1. d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének […]
2. dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön”

Ezen szabályozás alapozza meg azt, hogy 2018 júliusától mind az eladó, mind pedig a vevő belföldi összesítő jelentést tudjon tenni az általa kiállított / befogadott számlákról. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az áfatörvény 10. számú melléklete határozza meg. Előírva mind a számlakibocsátó, mind a számlabefogadó kötelezettségét. Fontos megemlíteni, hogy nemcsak a számlázó programból, hanem a kézi számlatömbből kiállított számlákra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség.

A számlázó programot használó adóalanyokra a 10. melléklet az alábbi szabályokat tartalmazza:

“6. Az adóalany külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon számlánként adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít. Szintén külön jogszabályban meghatározott módon kell elektronikus adatszolgáltatást teljesíteni azon módosításokról, amikor a módosítást követően éri el vagy haladja meg a 100 000 forintot a számlában áthárított adó.”

Ebből a szabályból biztosan lehet tudni azt, hogy:

• július 1-jétől
• számázóprogrammal (vagy számlázófunkcióval rendelkező programmal)
• külön jogszabály által meghatározottak szerinti adatszolgáltatást kell teljesíteni
• elektronikusan
• számla, vagy számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával
• a vevő magyar adóalany,
• a számlában az áthárított adó eléri a 100 ezer forintot, vagy meghaladja azt, vagy
• az előbbiek szerinti jelentésköteles számlát módosító okirat határértéktől függetlenül.

A szabályok hatálybalépésére vonatkozóan az alábbi átmeneti rendelkezéseket tartalmazza a törvény:

“317. § (1) E törvénynek […] 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú mellékletét a 2018. június 30-át követően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében kell először alkalmazni. Azon kibocsátott vagy kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében, amelyről mind a 2018. június 30-ig hatályos, mind a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok alapján adatot kell szolgáltatni, az adóalany dönthet úgy is, hogy csak a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok szerint szolgáltat adatot.

(2) Azon, 2018. július 1-jét megelőzően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében, amelyben feltüntetett adót 2018. június 30-át követően kezdődő adómegállapítási időszakban kell megállapítani és bevallani, az adóalany a 10. számú melléklet 2018. június 30-án hatályos szabályait köteles alkalmazni.”

A bizonylatra vonatkozóan fontos kiemelni, hogy csakis belföldi adóalanyok közötti ügyletről beszélünk, magánszemélyekkel történt ügyletről, vagy külföldi adóalany részére történő értékesítésről, szolgáltatásról nem kell (nem lehet) adatot szolgáltatni. Ugyanakkor minden belföldi adóalany részére nyújtott ügylet adatszolgáltatási körbe tartozik, akkor is, ha a belföldi adóalany pusztán egy áfa regisztrációval rendelkező külföldi adóalany (rájuk egyébként számlakibocsátói oldalon is ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a Magyarországon letelepedett gazdasági társaságokra). Csakis a 100 000 forintot elérő áthárított adót tartalmazó számlákról beszélünk, azaz fordított adózás alá tartozó, vagy adómentes ügyletekről nem kell adatot szolgáltatni, de a tervek szerint az adóalany döntésének megfelelően 100 000 forint áthárított adótétel alatt is lehetséges lesz az online adatszolgáltatás.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.