Számlázó rendszerek online bekötése II.

Szerző(k): Dr. Kelemen László | 2018.02.02 | Számlázás, bizonylatolás

Az áfa-rendszerben 2018-ban beálló legjelentősebb módosulás a számlázórendszerek online adatszolgáltatási kötelezettségének bevezetése. A jelenleg kihirdetett szabályozás és konzekvens kormányzati kommunikáció szerint 2018. július 1-jén lépnek hatályba a speciális szabályok. Ezen kérdésben is több szintű szabályozásra lehet számítani. A jogalkalmazók alapkötelezettségeit, azaz a számla kötelező adattartalmának módosítását, valamint a belföldi összesítő nyilatkozatokra vonatkozó szabályokat az áfatörvény 2018 július 1-jén hatályba lépő szabálya tartalmazza.

A törvény az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozásában a kibocsátott számlák tekintetében megkülönbözteti a nyomtatványokat, illetve a számlázó programmal kiállított számlákat. Számlázó programmal kiállított számlák esetén azonnali elektronikus adatszolgáltatást ír elő a javaslat a fentiek szerint, míg nyomtatvány számlák esetében a számlában szereplő áthárított adó összeghatárától függően ötnapi vagy napi rendszerességű adatszolgáltatást. Ez utóbbi esetében az adatszolgáltatás egy erre a célra rendszeresített weblapon kell teljesíteni. Egyértelmű a szabályozás célja ezen előírással: lehetőség szerint minden olyan adóalany térjen át a számlázórendszer alkalmazására, amelyeknek olyan ügyleteik vannak, amelyben 100 ezer forint áfát hárítanak át. Mivel a kézi számlákat mindenképpen online adatszolgáltatással kell kísérni ez esetben is, értelmetlennek tűnik a kéziszámlatömb megtartása ezen szegmensben. Információink szerint ezen adóalanyok számlázórendszerbe való bekötését azzal is segíti az adóhatóság, hogy saját maga által kifejlesztett számlázórendszert bocsát (ingyenesen) az adóalanyok rendelkezésére.

Érdekes kérdés, hogy fel kell-e készíteni a számlázóprogramot a kötelező adatszolgáltatásra, ha biztosan nem lesznek olyan ügyletek az adóalanynál, amelyek kötelező adatszolgáltatással érintettek: ebben a kérdésben még várható egyértelmű állásfoglalás – a szerző véleménye az, hogy ha a számlázórendszer funkciói között potenciálisan szerepelhet az adatszolgáltatással érintett ügylet, akkor magát a rendszert kell felkészíteni az adatszolgáltatásra.

A számlakibocsátók adatszolgáltatását az alábbi táblázat foglalja össze 2018 júliusától.

Nyomtatvánnyal történő kibocsátás	Kibocsátás esetén (1) 100-500e forint áthárított adót tartalmazó számla esetén (2) 500e forint adótartalmat elérő számla esetén	Adatszolgáltatási határidő (1) öt napon belüli adatszolgáltatás     (2) napi adatszolgáltatás
	Módosítás/ érvénytelenítés esetén (1) 100-500e forint áthárított adót tartalmazó számla esetén (2) 500e forint adótartalmat elérő számla esetén	Adatszolgáltatási határidő   (1) öt napon belüli     (2) naptári napon belül
Programmal történő számlázás	A számlázórendszer online adatszolgáltatásán túl nincs külön adatszolgáltatás

 

A befogadott számlák esetében a meglevő adatszolgáltatás (az értékhatárt nem számítva) változatlan formában fennmarad mind a tételes, mind pedig az összevont jelentéstételnél.

A fent ismertetett szabályok tehát a már elfogadott, kihirdetett áfatörvény módosításából vezethetők le, most pedig röviden értekezünk arról, hogy milyen részletszabályok vonatkoznak a számlázórendszerekre (azaz hogyan fog rendelkezni a fent említett számlázó rendelet). A lentiek – mint ahogy korábban is említettük – nem a rendelet-tervezeten, hanem a NAV honlapján közétett (illetve egyéb forrásokból elérhető) információkon alapulnak.

“A kibocsátott számlák – és számlával egy tekintet alá eső okiratok – adataira vonatkozó adatszolgáltatás 2018. július 1-jétől a kiállítás után, rövid időn belül, elektronikusan teljesítendő. Számlázó programmal történő számlázás esetén a számla adatokat a számlázó programból emberi beavatkozás nélkül, nyilvános interneten keresztül azonnal, a számla elkészülése után rögtön továbbítani kell a NAV-hoz.

Az Online számla rendszerében

–        a kiállított számlákról valós idejű adatok érkeznek a NAV-hoz,

–        a kiállított számlákat lekérdezhetik a számlabefogadók és a számlakibocsátók is,

–        a nagy mennyiségű számlaadat gyorsan elérhető hatékony kockázatelemzés és ellenőrzés céljára, ami segíti az adócsalások felderítését,

–        az adatszolgáltatás automatizálásával az adminisztratív terhek csökkennek a számlázó programot használóknál,

–        az új rendszer kiváltja a számlakibocsátók összesített adatszolgáltatását,

A megoldás alapját egy olyan összetett informatikai rendszer-együttes jelenti, amely képes

–        az adózók által rendszer-rendszer kapcsolattal, az elektronikus szabványüzenetben küldött számlaadatok fogadására, ellenőrzésére, és a küldés visszaigazolására,

–        webes felületen a számlaadatok manuális rögzítésének támogatására,

–        az azonnal elérhető számlaadatok révén a gazdasági tevékenységek és folyamatok nyomon követésére.”

http://www.nav.gov.hu/nav/onlineszamla

Az adatszolgáltatás időpontja nem a számla kibocsátása, hanem a számla lezárása lesz, vagyis az az időpont, amikor a számlán további módosítás elvégzésére már nincs lehetőség, ezáltal nem befolyásolja az adatszolgáltatást a számla nyomtatásának, átadásának időpontja sem. Az adatszolgáltatásnak emberi beavatkozás nélkül, a számlázó programból automatikusan kell történnie. A NAV honlapján közzétett tájékoztató szerint bár a számlák adatszolgáltatását követően a NAV szervere visszaigazolást küld, de ezen visszaigazolás a számlán már nem szerepeltethető, hiszen “a  számlázó programnak a kiállított számláról, vagyis olyan számláról kell adatot szolgáltatnia, amelyen újabb adat feltüntetésére vagy bármely adatának törlésére, felülírására már nem biztosít lehetőséget a program, ennek megfelelően az adatszolgáltatás után a számla adatait a NAV-nak teljesített adatszolgáltatást alátámasztó, igazoló adatokkal sem lehet kiegészíteni.”

“A számla befogadója várhatóan 2018. június 30. után is lekérdezheti azoknak a számláknak az adatait, amelyekről a számla kibocsátója adatszolgáltatást teljesített. A számlakibocsátó által szolgáltatott számlaadatok rendelkezésre állása megkönnyítheti a számla befogadójának az áfa-bevallásában teljesítendő, számlákra vonatkozó tételes adatszolgáltatás (összesítő jelentés) elkészítését, továbbá a számlakibocsátó partner online számlaadat-szolgáltatási gyakorlatának ismerete, annak teljessége, vagy hiányossága a partner magatartásának, megbízhatóságának felmérésére is alkalmas lehet. Mindezekre tekintettel a számlakibocsátó által szolgáltatott számlaadatok megismerése 2018. június 30. után is célszerű, ugyanakkor, a tervek szerint a számla befogadójának nem lesz jogszabályi kötelezettsége a számlakibocsátó online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségének ellenőrzése.”

Az adatszolgáltatás struktúrája még nem végleges de aktív az https://onlineszamla.nav.gov.hu oldal is, mely egyrészt tartalmazza a korábbi tervek szerinti adatszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges XSD állományt, valamint az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó legfrissebb információkat is. A tesztelés során lehetőség lesz az előállított XML állományok megfelelőségét is tesztelni (melyek struktúrája adatexport struktúrájára épül, azonban nem egyezik meg azzal teljes mértékben), melyhez előzetes regisztráció szükséges a NAV Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltatási Keretrendszerében (KOBAK).

A számlázóprogramok online adatszolgáltatásával párhuzamosan ugyanakkor megmarad az XML adatexport követelménye is. A NAV honlapja szerint “a számlázó program adatexport funkciója arra szolgál, hogy az ellenőrzés alá vont adóalany az adóhatóság által kezelhető elektronikus formában és módon adja át az összes számlájának teljes adattartalmát a revízió számára. Ennek megfelelően az adatexport az adóalany valamennyi számlázó programmal előállított számlájának adattartalmát érinti, nem csak azon számlákét, amelyekről adatot kell szolgáltatnia.

A számlázó programnak tehát 2018. július 1-je – a másik belföldi adóalany részére számlázó program alkalmazásával kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számla adataira vonatkozó online adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése – után is rendelkeznie kell adatexport funkcióval. Ezen funkció megszüntetésének előfeltétele, hogy a számlázó programból teljesítendő online adatszolgáltatási kötelezettség az adóalany valamennyi számlájára és azok teljes adattartalmára kiterjed.”

Az adatszolgáltatás technikai feltételeinek informatikai fejlesztése mellett egyéb teendői is felmerülnek az adóalanyoknak: javasolt ugyanis áttekinteni, hogy számlázási rendszerük minden, az Áfa törvény, illetve a számlázási rendelet által előírt szabálynak megfelel-e, azaz az ügyletekről kibocsátott számlák megfelelnek-e az előírásoknak. Tekintettel arra, hogy a kibocsátott számlák a fenti feltételek fennállása esetében automatikusan elküldésre kerülnek majd az adóhatóság részére 2018. július 1-jétől, mindenképpen javasolt a számlázási folyamat mihamarabbi ellenőrzése, illetve szükséges esetben módosítása.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.