Jelen írásunkban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy miként kell/lehet elszámolni a kötelezett (adós) részteljesítését, másképpen fogalmazva: hogyan kell elszámolni, ha a több követelésünknek csak egy részét fizeti meg a kötelezett (adós). Mit értünk részteljesítés alatt? Ha a pénztartozás teljesítéseként a kötelezett által megfizetett összeg az egész követelés (tartozás) kiegyenlítésére nem elegendő. Miért fontos téma ez? Nagyon sok szempontból; főleg a gazdasági forgalommal összefügg...
Egy korábbi blogbejegyzésben ismertettünk néhány lényeges előírást a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételi szabályaival kapcsolatosan. Ezek a díjfizetésre, és annak esetleges elmulasztására vonatkozó főbb előírások voltak. Ebben a második részben bemutatjuk, milyen előírások vonatkoznak az érintett hulladékok gyűjtésére és tárolására. A települési hulladékot az ingatlanhasználónak a hulladék képződésének helye szerinti ingatlan területén vagy a hulladé...
Jelen írásunkban a jogi fikció fogalmával foglalkozunk és egy-két konkrét példán keresztül szemléltetjük a gyakorlati alkalmazását. Mit értünk jogi fikció alatt? A fogalom pontos definícióját nem jogszabályok rögzítik, hanem a jogirodalom. Az általánosan elfogadott definíció szerint: „Fikcióról akkor beszélünk, ha a jogalkalmazás során törvény (valamely jogi norma) alapján egy bizonyosan valótlan tényállást kell valósnak elfogadni. Ebben az esetben az ellenbizonyítás lehetősége értelemszer...
Már több mint egy éve barátkozunk, ismerkedünk magánszemélyként és gazdálkodóként az új hulladékgazdálkodási szabályokkal, és mindig van olyan új körülmény, amire érdemes felhívni a figyelmet. Ilyen a címben is szereplő hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és annak igénybevételi szabályai is. Mi is az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység? A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység egy kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási rés...
Lassan már kezd kikopni az emlékezetből, amikor még az első fokú hatósági döntésekkel szemben fellebbezésnek volt helye. Egy nemrég megszületett jogszabály-módosítással most bizonyos ügyekben ismét visszaállt ez a rendes jogorvoslati lehetőség. A változás egyes környezetvédelmi hatósági eljárásokat érint. Az érintett eljárások az alábbiak: • a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 1–3. számú mellékle...
Jelen írásunkban arra keressük a választ, hogy milyen lehetőségei vannak az árverési vevőnek, aki nem lakottan szerzi meg egy ingatlan tulajdonjogát árverés útján, de az ingatlanban mégis benne marad valaki (akár az adós vagy az általa beköltöztetett más személy). A választ a végrehajtási törvény adja meg. A kiindulási pont, hogy az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésér...
A környezetvédelmi ügyekben kiemelt fontossága van annak, hogy az érintett lakosság megfelelő mértékű és tartalmú információhoz jusson, valamint kifejthesse a véleményét. Ennek egyik eszköze a közmeghallgatás intézménye. Közmeghallgatást az alábbi esetekben kell tartani: a) amennyiben a környezetvédelmi hatóság az érdekeltet felülvizsgálatra kötelezi azért, mert nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, továbbá a környezeti hatásvizsgálat vagy az egységes környezethasználati engedélyezés ha...
Jól ismert, és talán túlzás nélkül állítható, hogy a jogkereső közönség által közkedvelt lehetőség a közigazgatási eljárásokban, amikor a hatóság saját hatáskörben módosítja vagy visszavonja a döntését. Csak a rend kedvéért idézzük fel, hogy erre a hatóságnak két módon van lehetősége: az ügyfél által benyújtott keresetlevél alapján vagy hivatalból. Mindkét esetben feltétele a döntés visszavonásának vagy módosításának annak jogszabálysértő jellege. [reklam reklam_slug="ecovis-...