Egy korábbi blogbejegyzéssel útjára indítottuk a hulladéktörvény módosításának bemutatását szolgáló cikksorozatunkat. Ahogy arra ígéretet tettünk, ezúttal ismertetünk néhány fontos új, illetve módosított fogalmat a hulladéktörvényből. A fontosabb módosított fogalmak az alábbiak: Anyagában történő hasznosítás: bármilyen hasznosítási művelet, így különösen az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és a feltöltés, ide nem értve az energetikai hasznosítást, valamint a tüzel...
A szülői felügyelet fontos eleme a gyermek vagyonának kezelése. Ez alapján a szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a Ptk. szerint nincs kivéve a kezelésük alól. Nem kezelhetik a szülők azt a vagyont, amelyet a gyermek ezzel a kikötéssel kapott, továbbá azt a vagyont sem, amellyel a törvény értelmében a gyermek maga rendelkezik. Ez utóbbi körbe tartozik a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelm...
Meglehetősen régóta napirenden van a hulladéktörvény módosítása, amely végül 2021. február 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A módosítás több ütemben lép hatályba. Amint azzal egy korábbai blogcikkben foglalkoztunk, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a módosítás egyik része az Alaptörvény XIII. cikkének sérelme miatt alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a köztársasági elnök a hulladékgazdálkodás rendszerének átalakítását, illetve a törvényjava...
Január elején hatályba lépett az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának és az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó törvény, a hozzá tartozó rendelettel együtt. Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény számos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben támogatva a felek egyezségkötését. Jelen cikkünkben, a teljesség igénye nélkül, a jogszabály nyújtotta főbb lehetőségeket ismertetjük az osztatlan közös f...
A Kúria 2021-ben hozott friss döntésével is megerősítette azt a következetes bírói gyakorlatot, hogy sérelemdíj mértékének megállapítása során kármegosztásnak nincs helye. A döntés alapját egy olyan élethelyzet képezte, ahol egy szakértőként dolgozó közalkalmazott vezetői megbízatását a munkáltató bíróság által megállapítottan jogellenesen vonta vissza. Nem csak a vezetői pótlékát, hanem a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészét is megvonta a munkáltató. Ezzel őt anyagilag nehéz helyz...
A természetvédelem jogi szabályozása legfontosabb területei bemutatását az alapfogalmak után az alapelvek rövid ismertetésével folytatjuk. Kiemelendő, hogy a természetvédelem – akárcsak a környezetvédelem – nem csak a természetes, hanem a jogi személyekre, mint környezethasználókra is ró kötelezettségeket. Így minden természetes és jogi személynek, valamint egyéb szervezetnek kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében – a tőlük elvárható mértékben, ami ter...
Önmagában az üzletrész megöröklésével nem válunk a gazdasági társaság tagjává. Öröklés esetén ugyanis, amennyiben tényleg a gazdasági társaság tagjává kívánunk válni – az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett –, kérnünk kell az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. A taggá válás tehát az örökös döntése, amely csak erre irányuló kifejezett és írásban megtett kérelem előterjesztése esetén az örökösi minőség igazolása mellett következhet be. E körben fontos hangsúlyoz...
Nagy port vert fel és jelentős hullámokat gerjesztett a hulladéktörvény legújabb módosítása. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy a köztársasági elnök a Parlament által elfogadott, az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény 49. § (1) bekezdése, 38. § (2) bekezdése és 62. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybírság a törvény 49. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességére irányuló indítványt al...