Szerző: Dr. Bihary Ákos LL.M.
Az online világ térnyerése a média világára is hatást gyakorolt, ami új felületet jelentett a megvalósult jogsértés helyét illetően. Korábbi cikkeinkben foglalkoztunk már a sajtó-helyreigazítási ügyekben mérvadó fogalmakkal, a sajtó-helyreigazítási perekben irányadó határidőkkel. Na de mi a helyzet akkor, ha a jogsértés színtere az online média?
A hagyományos sajtótermékben megvalósult jogsértés a nyilvánosság számára csak addig elérhető, amíg a sajtótermék megvásárolható, illetőleg linerá...
A hulladékgazdálkodási szankciókat bemutató sorozatunk utolsó fejezetéhez érve, ígéretünkhöz híven bemutatjuk a hulladékgazdálkodási bírság megállapítási és számítási módját a korábban már hivatkozott és irányadó 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján.
A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.
Az alapbírságot a legmagasabb mértékben kell megállapítani abban az esetben, ha
visszafordíthatatlan környezetkárosítás, vagy
ugyanazon jogsértés...
Az intenzív munkaerő-vándorlásból eredően hazai színtéren egyes szektorokban egyre nagyobb mértékű a külföldi, nem uniós állampolgárok munkaerejének igénybevétele, amelyhez többféle engedélyeztetési eljárás kapcsolódik. Az irányadó jogszabály alapján,[1] Magyarországon főszabály szerint kétféle eljárás útján (ún. összevont kérelmezési eljárás, és az ezen kívüli, munkavállalás céljából tartózkodási engedély kiadása iránti eljárás) van lehetőség szabályszerűen foglalkoztatni harmadik országbeli...
Hulladékgazdálkodási szankciókat bemutató sorozatunk (Mit érdemel az a bűnös…? Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben… A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció, A végső megoldás, bírság!?) következő fejezeteként a jelen blogbejegyzésben bemutatjuk a hulladékgazdálkodási bírság egyes jellemző típusait és azok mértékét.
Amint azt korábban is jeleztük, a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) keretjellegg...
Különös apropóját adja az Alkotmánybíróság egyik friss döntése annak, hogy felidézzük egy korábbi blogbejegyzésünket (Maga ellen fordul-e a hatóság?).
Csak a rend kedvéért, az idézett cikk témája a 2017. január 1-jével életbe lépett átalakítás volt a közigazgatásban.
Ennek keretében – több központi költségvetési szerv mellett – megszüntetésre került az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) is.
Az OKTF jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal lett, amely ha...
A gazdasági társaságok valamennyi formájánál, így a korlátolt felelősségű társaságok esetében is a tagok egyik legfontosabb jogosultságának az osztalékhoz való jog tekinthető. Jelen cikkünkben ismertetjük a korlátolt felelősségű társaságokon belüli osztalékfizetés legfontosabb szabályait, nevezetesen, hogy osztalékfizetésre hogyan, mikor, kinek a részére és milyen egyéb feltételekkel kerülhet sor.
Osztalékról a kft. legfőbb döntéshozó szerve, azaz a taggyűlése dönthet, szigorúan az éves be...
A munkaügyi perek többségét a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben indított perek teszik ki, amelyekkel összefüggésben, a köztudatban először a munkáltató által gyakorolt felmondási jog és azok következményei merülnek fel.
Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor a munkaviszony munkavállaló általi megszüntetésről és annak jogkövetkezményeiről sem. A jelen cikkünkben sorra vesszük, hogy melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyekre akár munkavállalóként, akár munkáltatóként...
Folytatva a korábbi blogbejegyzésekben (Mit érdemel az a bűnös…?, Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben…, A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció) megkezdett ismertető sorozatot a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, jelen cikk témája a hulladékgazdálkodási bírság, a gazdasági szereplők számára talán legfájdalmasabb szankció.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) csak érintőlegesen, mintegy k...