Önkormányzati ingatlan megvásárlásakor széles körben ismert tény – vagy mondhatnám azt is, hogy nehézség –, hogy a Magyar Államot és – amennyiben az eladó fővárosi kerületi önkormányzat – a fővárosi önkormányzatot nyilatkoztatni kell az őket megillető, jogszabályon alapuló elővásárlási jogról. Az önkormányzatokat egymással szemben megillető elővásárlási jog az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényen alapul. A proc...
Klasszikusnak mondható szabály, hogy a vezető tisztségviselő – mint bizalmi tisztséget betöltő személy – ezen tisztségéből a tulajdonosok által bármikor, indokolás nélkül visszahívható. A visszahíváshoz még az sem szükséges, hogy a vezető tisztségviselő valamilyen kötelességszegést kövessen el. Általános szabály ugyanakkor az is, hogy a jogi személy legfőbb szerve összehívásának a joga ugyancsak a vezető tisztségviselőt illeti meg főszabály szerint. Nem ritka eset, hogy egy korlátolt...
Egyre több szorgalmas középiskolás nebuló vállal munkát a nyári szünet időtartamára. Munkáltatóként ilyenkor nem árt tisztában lennünk a tizennyolc éven aluliak munkaviszonyban történő foglalkoztatására vonatkozó kötelező jogszabályi előírásokkal. A főszabály szerint, munkaviszonyt munkavállalóként csak az létesíthet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. A munka világában a 18 éven aluli munkavállalókat fiatal munkavállalóknak nevezzük. A főszabály alól rögtön az első kivételt jelent...
A korábbi blogbejegyzésekben több alkalommal is foglalkoztunk a talaj, föld hulladékstátuszával, illetve annak hiányával, valamint az ezzel kapcsolatos hatósági állásponttal. Némileg ehhez kapcsolódóan érdemes megvizsgálni azokat a feltételeket is, amelyeknek egy adott, valóban hulladék anyag esetében érvényesülniük kell ahhoz, hogy kikerüljön a hulladékkörből. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) viszonylagos részletességgel meghatározza ezeket a feltételeket...
A munka világában a legfontosabb jognyilatkozatokat mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak írásban kell megtennünk. Ezek közül kiemelendő a munkaviszony egyoldalú megszüntetésére irányuló jognyilatkozat, azaz a felmondás is, hiszen az írásba foglalásának az elmaradása már önmagában jogellenessé teszi a felmondást, függetlenül attól, hogy melyik oldalon állunk. A következő fontos dolog, amire oda kell figyelni, az a felmondás közlésének formája, módja. A hagyományos felmondási mó...
A témakört feldolgozó első két cikkben (itt és itt) a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelősségét, valamint a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségét mutattuk be. Cikksorozatunk harmadik – és egyben utolsó – részéhez érve áttérünk a vezető tisztségviselők esetleges büntetőjogi felelősségének átfogó bemutatására. Jelen írásunk a teljesség igénye nélkül, kizárólag a legjellemzőbb, vezető tisztségviselők által elkövetett bűncselekmények tömör be...
A témakört feldolgozó első cikkben a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelőssége került taglalásra azzal az ígérettel, hogy a cikksorozat második részének témája a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelőssége lesz. Ezen esetkör bemutatása során el kell különíteni a jogi személyek mindennapi működése során okozott károkért való felelősség kérdését, valamint az esetleges fizetésképtelen helyzetben a jogi személy tartozásiért való felelősség kérdését. ...
Magyarországon nincsenek könnyű helyzetben a vezető tisztségviselők, vagy közismertebb elnevezéssel az ügyvezetők. Amellett, hogy ők felelnek a cég operatív irányításáért, és képviselik a céget, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásai alapján egyszerre két irányban is kártérítési felelősséggel tartoznak. Egyrészről, az ügyvezető felelős az általa vezetett gazdasági társaság irányában az ügyvezetői tevékenységgel a társaságnak okozott károkért. Másrészről, felel a társaságon kívüli harmadik...