Bizonyára mindenki hallott már az elévülés jogintézményéről.
Az elévülés leegyszerűsítve az időmúlás jogkövetkezménye, vagyis ha valaki meghatározott időn belül – főszabály szerint ez 5 év, de mint mindig, itt is vannak kivételek – nem tesz semmilyen intézkedést a követelése érvényesítése érdekében, a követelés az időmúlás eredményeként bírósági úton érvényesíthetetlenné válik (ez önmagában nem jelenti azt, hogy az adós önként nem teljesítheti pl. a fizetési kötelezettségét, amit később az...
Szerző: Dr. Bihary Ákos LL.M.
Azt mindenki tudja, hogy a magyarországi tb-jogszabályok útvesztőiben könnyű elveszni. Az már csak ráadás, ha egy olyan munkavállalót akarunk foglalkoztatni, aki egyébként ezzel párhuzamosan egy másik tagállamban is munkaviszonyban áll egy munkáltatóval. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés: hova fizesse a munkáltató a társadalombiztosítási járulékokat?
Először is fontos leszögeznünk, hogy több tagállamban tevékenységet folytató személy szerencsére csak egy tagállamban lehet biztosított, és e...
Tévedni emberi dolog. Még a legprecízebb eljárás esetében is megtörténhet, hogy porszem kerül a gépezetbe: a fáradt bérszámfejtő ásítás közben elszámítja magát, és kétszer is átutalja a munkavállaló munkabérét. Mit tehet a munkáltató ebben az esetben? A munkavállaló oldaláról nézve: indulhat a „celebration”?
A Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezése szerint, az ily módon kifizetett összeg jogalap nélkül kifizetett munkabérnek minősül. Ebben az esetben a munkáltató közvetlenül a munkaváll...
Újra itt a forró nyár, és ezzel együtt a nyári szabadságolások időszaka. Munkavállalóként azonban, ha nem akarjuk, hogy kellemetlen meglepetések érjenek, nem árt ismernünk néhány, a szabadság kiadására vonatkozó törvényi előírást.
Sokan nincsenek tisztában azzal a szabállyal, hogy a szabadság kiadásának az időpontját nem a munkavállaló, hanem a munkáltató határozza meg.
Annak érdekében, hogy a munkavállalónak is legyen azért némi beleszólása, a Munka Törvénykönyve előírja, hogy évente hét m...
Előfordulhat, hogy a külszíni bányászat során végzett kitermelés eredményeként visszamaradt tájsebek feltöltése, rekultivációja során az érintett bányában nem áll rendelkezésre elegendő töltőanyag a tevékenység megfelelő elvégzéséhez.
Magától értetődő lenne, hogy ebben az esetben a bányavállalkozó egy másik bányájában felhalmozódott meddő anyagot használjon fel a bezárás előtt álló bánya rekultivációjához.
Megtehető-e ez minden további nélkül, hiszen a bányavállalkozó saját tulajdonában...
Számtalanszor hallottunk már olyan, lemondó kézlegyintésekkel kísért kijelentéseket, hogy egy követelésre keresztet lehet vetni, az adós felszámolás alá került, a felszámoló pedig automatikusan a reménytelen „f” kategóriába sorolta a követelést.
Ha azonban a hitelező kis- és mikrovállalkozásnak minősül, nem teljesen reménytelen a helyzet.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) ugyanis, ha nem is a jelzálogjoggal biztosított követelések ...
Nem gyakori, de előfordul, hogy egy ingatlan-adásvételi szerződés a felek közös akarata alapján azt követően kerül felbontásra, hogy az már teljesült, a vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyert, nota bene még a visszterhes vagyonátruházási illeték is megfizetésre került.
Az evidens a Polgári Törvénykönyv alkalmazandó előírásai alapján, hogy a szerződés felbontása esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani (hangsúlyozandó, hogy nem minden típusú szerződést lehet f...
A multinacionális cégeknél egyre inkább felmerül annak az igénye, hogy a munkabér euróban vagy más külföldi pénznemben kerüljön kifizetésre a munkavállalóknak. Nem ritka azonban az az eset sem, hogy maga a dolgozó kopogtat a főnökénél, és kéri, hogy a külföldi nyaralására tekintettel a következő havi munkabérét kivételesen ne forintban, hanem az úti cél szerinti ország fizetőeszközében fizessék ki neki.
Felmerül tehát a kérdés, hogy van-e arra (jogi) lehetőség, hogy a munkabér külföldi pén...