Gyakran lehet hallani olyan dühös kirohanást egy-egy felmondást követően, amikor a vélt vagy valós sérelmet szenvedett munkavállaló azzal fenyegetőzik, hogy nemsokára újra a korábbi munkahelyén fog dolgozni.
De tényleg ilyen egyszerű lenne a megszüntetett munkaviszony helyreállítása? A valóságban korántsem.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) jelentősen limitálja azokat az eseteket, amikor egyáltalán kérhető a munkaviszony helyreállítása, és csak a legkomolyabb jog...
Szerző: Dr. Bihary Ákos LL.M.
Vállalkozók széles körében ismert, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (avagy közismert, rövidített nevén: „kata”) rendkívül kedvező adózási módot biztosít számukra. Összehasonlítva ugyanis a szokásos adózási formákkal, bátran állítható, hogy a kisadózók ezzel az adózási móddal számos közteher megfizetésétől mentesülnek, a rájuk vonatkozó enyhébb adminisztrációs terhekről nem is beszélve.
Sokan éppen emiatt vissza is élnek ezzel az adózási formával: abból a célból, hogy csökkentsék...
Bizonyos helyzetekben a határozott idejű munkaszerződések alkalmazásának is megvan a létjogosultsága, különösen a munkáltatók oldaláról nézve. Gondoljunk csak például arra az esetre, amikor a cégnél egy GYES-en lévő dolgozó átmeneti helyettesítésére van szükség, vagy ha a rövid ütemtervű projekt megbízások csak a projekt teljesítéséig igényelnek új munkaerőt.
A határozott idejű munkaszerződések alkalmazásához ráadásul számos előny társul: a munkaviszony a határozott idő lejártakor automati...
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) már korábban is áttörte azt a polgári jogi korlátot, mely szerint a vezető tisztségviselők által ezen jogkörükben eljárva harmadik személynek okozott károkért maga a jogi személy felel (az meg kell jegyezni, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta).
A Csődtörvény korábbi előírásai szerint a hitelezők vagy - az adós nevében - a felszámoló a fels...
Evidenciának tűnik mindenki számára az, hogy a hulladékot, vagy az annak minősített anyagot, tárgyakat kidobjuk a szemétbe, mégsem haszontalan, különösen a nem magánszemély ingatlanhasználók részére áttekinteni, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) milyen konkrét kötelezettségeket fogalmaz meg.
Kezdjük rögtön az ingatlanhasználó fogalmával, ami kellőképpen tág talán éppen azért, mert maga a használat polgári jogi értelemben is több jogcímen megvalósulhat.
...
A korábbi bejegyzésünk fonalát tovább fűzve a jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy mit lehet tenni akkor, ha tartós fogyasztási árucikket vásároltunk, azonban az eladótól nem kaptunk jótállási jegyet.
Fogyasztóként sokszor kellemetlen meglepetések érhetik az embert, ez különösen igaz, ha tartós fogyasztási terméket vásárolunk (arról, hogy tipikusan milyen termékek minősülnek tartós fogyasztási cikkeknek, itt olvashat), annál is inkább, mert az egyes áruházak vevőszolgálatainak a ...
„Ingatlanközvetítők, kíméljenek!” – olvasható egyre gyakrabban a hirdetések záró akkordjaként, vészesen jelezve, hogy az ingatlanközvetítőkbe vetett közbizalom mélypontra süllyedt. A legtöbben egyszerűen szóba sem állnak a mérhetetlenül gátlástalannak és rámenősnek tartott közvetítőkkel, és inkább saját maguk próbálnak szerencsét az ingatlan értékesítése vagy vásárlása terén.
Egyesek viszont a lakásvásárlást vagy értékesítést elképzelhetetlennek tartják ingatlanközvetítő közreműködése nélk...
Széles körben ismert és elterjedt törekvés a hulladékgazdálkodás terén, hogy elvárt és előírt a hulladékok minél professzionálisabb és szervezettebb elkülönített gyűjtése, közismert nevén a szelektív hulladékgyűjtés.
Ennek ellenére, vagy éppen ezért érdemes egy kicsit részletesebben ismertetni a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) vonatkozó lényeges előírásait, és a kapcsolódó fogalmakat.
Mi is valójában a szelektív gyűjtés – maradjunk most ennél a közkeletű el...