Szerző: Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy gazdasági társaság úgy szűnik meg jogutód nélkül, hogy közhiteles hatósági nyilvántartásban (pl. ingatlan-nyilvántartásban) még fel van tüntetve mint adott jog (pl. jelzálogjog vagy tulajdonjog) jogosultja. Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, mi a teendő, ha töröltetni akarjuk a jogutód nélkül megszűnt cégre vonatkozó bejegyzést.
A válasz attól függ, hogy milyen jogról van szó: tulajdonjogról vagy más jogról.
Más, nem tulajdonjog esetében
Ame...
Ügyfeleink, mielőtt polgári peres eljárás megindítását fontolgatják, gyakran és félve kérdezik: „Ügyvéd úr, meddig fog ez a per tartani?”
A válaszunk a nem is annyira új perjogi kódex (a 2016. évi CXXX. törvény, azaz a Pp.) hatálybalépése óta nem feltétlenül a szokásos („Évekig/sokáig/nem lehet tudni/az attól függ”), mivel az új Pp. bevezette visszaállította [az 1911. évi I. törvénycikk, az ún. Plósz-féle polgári perjogi kódex vezette be a magyar perjogba, elérhető itt.] az ún. osztott persz...
A különböző okokból elrendelt veszélyhelyzetekre hivatkozással már eddig is több jogterületen, így a felszámolási eljárásokban is számos, az általánostól eltérő szabállyal találkozhattunk.
Egy egészen friss ilyen típusú jogintézmény a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályai, mely 2023. március 2-án lépett hatályba [64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet]. Az új szabályokat azokban az eljárásokban kell alkalmazni, melyek az okból kerültek elren...
Aki gyakran jár el hatósági eljárásokban, tudja: az az egyik alapvetés, hogy a hatóságnak tényállástisztázási kötelezettsége van. Az erre vonatkozó előírásokat a hatósági eljárásokra vonatkozó mindenkor hatályos törvény, jelenleg az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény írja elő.
Vannak azonban egyedi, speciális eljárások, amelyek esetében érvényesül a „lex specialis derogat legi generali” elve, azaz a különös előírás úgymond lerontja az általános szabályt. Ez az elv részben ér...
A téma iránt érdeklődő olvasók bizonyára tudják, hogy hamarosan a MOL érdekeltségi körébe tartozó koncessziós társaság veszi át az Állam hulladékgazdálkodási feladatait. Ebből következően több módosítás történt a hulladéktörvényben, amelyek egy része már 2023. január 1-jén hatályba lépett, egy része pedig 2023. július 1-jén lép hatályba. A jelen bejegyzésben ismertetünk néhány fontosabb módosítást.
A módosítás értelemszerűen érinti a hulladékbirtokosok kötelezettségeit.
A hulladékbirtokosok...
A karácsonnyal óhatatlanul együtt járó – sokak által áldott, mások által átkozott – bevásárlási hullámmal szükségszerűen társul a nagy mennyiségű hulladék keletkezése. A köznyelvben ezt a típusú hulladékot szokás lomnak nevezni. Ugyanezzel a kifejezéssel találkozhatunk a rendszeresen szervezett lomtalanítások során. Érdemes megnézni, hogy hulladékgazdálkodási szempontból mi tekinthető hivatalosan lomhulladéknak.
A lomhulladék egy nagyobb halmaz, a háztartási hulladék része.
A hivatalos defi...
Talán vannak olyan kedves olvasók, akik az év végi hajrában még nem találkoztak a viszonylag frissnek mondható jogszabály-módosításokkal. Jelen bejegyzésben ezeket vesszük végig témakörök szerint.
A környezetvédelmi törvény módosítása
A módosításba bekerült, miszerint a környezethasználat az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat alapján nem jelentős környezeti hatással járó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat vé...
Felszámolási eljárás több okból indítható, a leggyakoribb eset mégis az, amikor a hitelező valamely ki nem fizetett, lejárt és nem vitatott tartozása miatt kerül sor a kérelem benyújtására. A csődtörvény hatályos előírásai szerint ennek egyik, de talán legfontosabb feltétele, hogy az adós tartozása szerződésen alapuljon.
De mennyire kell tágan vagy szűken értelmezni azt, hogy egy tartozás szerződésen alapul? Ebben a kérdésben igyekezett rendet tenni a Kúria 4/2013. Polgári jogegységi határoz...