Szerző: Dr. Hortobágyi Sándor

Amikor két ember összeköti az életét, az többféle joghatás beálltát hívja elő; ezek lehetnek személyi és vagyoni jellegűek. A személyi jellegű jogosítványok közül említendő az együttműködés és a kölcsönös támogatás kötelezettsége, a házasélet és a család ügyeiben való közös döntés, a lakóhely megválasztása, a közös gyermeket érintő kérdésekében való döntés joga, továbbá a névviselés. Vagyoni jogkövetkezmény a közös háztartás fenntartása, a házastársi tartás, a vagyoni viszonyok megváltozása, ...

Mindannyian hallottunk már arról, hogy amennyiben peres eljárást szeretnénk kezdeményezni, illetéket kell fizetnünk. Az illeték mértéke főszabály szerint a pertárgyérték 6%-a. Ha például 3 millió forintot követelünk, 180 000 forint illetéket le kell róni már az eljárás kezdetén. De mi a helyzet akkor, ha ezt nem engedhetjük meg magunknak, mivel anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy jogainkat bírósági úton érvényesítsük? El vagyunk zárva attól a lehetőségtől, hogy pert indítsunk? A vál...

Eszembe jut a jelen cikkről az a népmese, amelyben a lány jött is meg nem is, hozott is ajándékot meg nem is, fel is volt öltözve meg nem is. Ugyanis ebben a bejegyzésben nem lesz szó semmiféle jogi témájú ügykörről, de azért ez mégis csak egy jogado.hu blogcikk. Hogy is van ez? Úgy, kedves olvasó, hogy a bejegyzés megírásakor kb. 600 cikk fellelhető már a blogon, ugyanakkor ismereteim szerint a cikkek legnagyobb hányada a kollégák ötleteiből született. Ezen ötletek alapja sokszor egy k...

Mi alapján kerülhet jogviszonyba két személy? Mi hozhatja létre közöttük a kötelmet, azaz olyan jogi kapcsolatot, amelyben az egyik fél vagy mindkét fél jogosult valamilyen szolgáltatást követelni a másiktól? A legszélesebb körben ismert ilyen tény a szerződés. Ez evidens. Szerződést kötünk, a szerződés alapján pedig általában a felek kölcsönösen teljesítenek egymás felé valamit. Vételárat termékért. Díjat valamilyen használati jogért. És így tovább. Vannak más, ún. kötelemkeletkeztető ...

Könnyen találhatjuk magunkat abban a helyzetben, hogy egy polgári perben peres féllé válunk, amiben a bíróság érdemi döntést hoz. Amennyiben azonban a bíróság számunkra kedvezőtlen ítéletet hoz, még „nincs veszve minden”. A jogorvoslathoz való jogot az Alaptörvény alapvető jogként szabályozza. Ennek megfelelően „mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti”. Nézzük tehát, mily...