Szerző: Dr. Hortobágyi Sándor
Maga a „tulajdoni lap” kifejezés széles körben ismert, kérdés ugyanakkor, hogy ha valóban kézbe veszünk egy ilyen okiratot, azt értően tudjuk-e áttekinteni?
A tulajdoni lap bal felső sarkában annak a földhivatalnak a hivatalos megnevezését találjuk, amely az adott ingatlant helyi szinten nyilvántartja.
Ez alatt, főcímszerűen két adatot találunk: az egyik azt mutatja meg, hogy a tulajdoni lap nem hiteles vagy hiteles, a másik pedig azt, hogy szemle, vagy teljes másolat. Ha a tulajdoni la...
Szeretnék hangsúlyosan rávilágítani ezen blog több bejegyzésében (pl. itt, vagy itt, vagy itt) olvasható „örök klasszikus”, avagy a bérleti jog (esetleg más jogcímű lakáshasználat) megszűnését követő problémás helyzetek egyik fontos aspektusára, mielőtt bárki drasztikus lépésre szánná magát.
Meg nem ismételve a korábbi cikkek tartalmát, érdemes feleleveníteni, miszerint a lakást elhagyni nem kívánó személlyel szembeni „cseréljük le a zárat, amíg nincs otthon és vitessük el a dolgait egy őr...
Szerződéskötések során, akár egyedi ügyről van szó, akár egy nagyobb szolgáltató blanketta szerződéskötése esetén, elég sok adatot meg kell adnia a szerződő félnek saját magáról, de nem annyira szokványos rögzíteni a számlaszámát.
Cégek esetében ez nem jelent problémát, hiszen a számlaszámaikat, a számlavezető pénzintézeteket tartalmazza a nyilvános cégkivonat, de magánszemélynél hasonló, nyílt adatbázisból beszerezhető forrás nem áll rendelkezésre.
A végrehajtási törvény 80-81. § tarta...
Széles körben ismert szabály, miszerint bizonyos jövedelmek, juttatások (pl. családi pótlék, gyermektartásdíj, rokkantsági járadék stb.) mentesek a végrehajtási eljárásban a behajtás alól.
Lehetséges-e a fentiek ellenére, hogy ezen járandóságok is érintettek lesznek a végrehajtásban? Sajnos igen! Nézzük meg, mi áll ezen ellentmondás mögött!
A hatályos végrehajtási törvény (1994. évi LIII. tv.) két külön fejezetben tárgyalja a jövedelmekre vezetett végrehajtás és a – némi leegyszerűsítés...
Korábbi, ugyanezt a címet viselő cikkünkben (Dr. Molnár Gergő Zsolt: Végrehajtható-e a haszonélvezeti jog? – „alapcikk”) már foglalkoztunk a haszonélvezeti jog végrehajtási eljárást befolyásoló jellegével.
Olvasói kérdés érkezett a témakörben, miszerint: „Mi a helyzet akkor, ha a haszonélvezettel együtt jegyezték be a tulajdonjogot az adásvételi alapján és a haszonélvező kezes?”
Alapvetésként kijelenthető, hogy önmagában a haszonélvezeti jogot nem lehet végrehajtani, kizárólag az ingat...
Végrehajtási eljárás során a jogosult döntés elé kerülhet abban a kérdésben, hogy biztosítson-e részletfizetési lehetőséget az adós számára, és ha igen, milyen feltételekkel. Érdemes röviden áttekinteni a releváns értékelési szempontokat.
1) Az eljárás szünetelése
A végrehajtási törvény (1994. évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról) rendelkezése szerint „a végrehajtás szünetel, ha az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték”.
A szünet...
Fontos értékelési szempont a követelés érvényesítésére vonatkozó döntéseknél, hogy milyen összeget tesz ki egy meglévő követelés vagy követeléscsomag igényérvényesítési költsége, ideértve elsősorban a hatósági, közjegyzői, bírósági díjakat.
A kérdést a követelések érvényesítési folyamatainak rövid ismertetésével együtt válaszoljuk meg. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az eljárások egyes speciális körülményei okán a lenti összefoglalóban szereplő tételeken túl további költségek merülhetnek fe...
Minden cégnek pénzügyi, egyben üzletviteli problémát jelent, ha nemfizető ügyfelei vannak. Egy fennálló követelésállomány mindenféleképpen rontja a versenyképességet, és jelentős adminisztrációs terhet ró a gazdálkodó félre.
A tartozásoktól szabadulni akaró gazdasági szereplőnek egy ilyen helyzetben alapvetően két választása van: vagy értékesíti a követelését, vagy követeléskezelési tevékenységet folytat le.
„Alapfelállás” szerint a kintlévőségek kezelésének elsődleges módja a behajtási...