Bármennyire is szeretnénk elkerülni, mégis sajnos előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor két fél egy bizonyos problémás kérdésben nem tud megegyezni. Ebben az esetben ügyük eldöntését a felek egy kívülálló harmadik félre bízzák, aki nem más, mint a bíróság.
A bírósághoz fordulás első lépése, hogy az egyik fél – általában az a fél, aki sérelmesebb helyzetben van a problémás ügy miatt – keresetlevelet terjeszt elő.
A keresetben elő kell adnia az ügy körülményeit, hogy milyen döntést vár el a...
Szerző: Dr. Jean Kornél
A Magyar Állam öröklése
Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2021.06.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Mindannyiunk számára jól ismert tény, hogy örökölni lehet az örökhagyó után végrendelet által, illetve amennyiben az nem született, törvényes öröklés útján. Azonban mi a helyzet abban az esetben, hogyha egész egyszerűen nincs örökös?
Milyen esetekben fordulhat elő, hogy az örökhagyónak nincs örököse?
Egyrészt előfordulhat, hogy a végrendelet vagy a törvényes öröklés szerinti örökös(ök) nem élnek. Másrészt pedig előfordulhat olyan eset is, hogy minden lehetséges örökös visszautasította a hag...
Ahogy azt a korábbi cikkünkben fejtegettük, a két Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK) foglalkozó rendeletet a Kormány módosította a 686/2020. (XII. 29.) Korm. rendelettel. Ennek következtében több újdonság is napvilágra került, többek között változtak a tetőtér-beépítésre vonatkozó feltételek.
Fontos rögzíteni, hogy 2021. január 1-je előtt is elérhető volt az állami támogatás tetőtér-beépítésre, ezt azonban csak akkor lehetett igénybe venni, ha a tetőtérben több önálló (!) lakás k...
A közeli hozzátartozó hagyatéki hitelezői igényének érvényesítése az örökhagyó ápolása-gondozása miatt
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2021.05.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Gyakorta előfordul, hogy az idős és beteg örökhagyót halálát megelőzően olyan közeli hozzátartozók ápolták, gondozták, akik arra a jogszabály erejénél fogva, családjogi alapon is kötelesek, ugyanakkor más közeli hozzátartozók nem nyújtanak ilyen vagy ehhez fogható segítséget.
A Ptk. 7:94. § c. pontja szerint hagyatéki hitelezői igényként az örökössel szemben az örökhagyó tartozásait lehet érvényesíteni, ezen tartozások közül pedig a joggyakorlat az ápolás-gondozás ellenértékét sem zárja ki...
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2015. július 1. óta igényelhető lakáscélú támogatás, melynek célja, hogy a családok könnyebben jussanak ingatlanhoz. A támogatás igénybe vehető új és használt lakás vásárlásához, valamint építéshez és bővítéshez is. A kedvezmény két részből tevődik össze: i) a vissza nem térítendő állami támogatásból és ii) a kedvezményes kamatozású jelzáloghitelből (ún. „CSOK hitel”).
A 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcs...
Elhabolódott az ingatlanom! Megtarthatom!?!
Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2021.04.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Vízparti tulajdonosok, figyelem! Jelen cikkünk érdekes lehet az Önök számára, ugyanis cikkünkben különleges témát boncolgatunk, ami nem más, mint az ingatlan elhabolódásával kapcsolatos jogi problémakör. Először azonban tisztáznunk kell, mit is jelent az elhabolás!
Elhabolás a víz (folyó, patak, csatorna, tározó, tó) hullámzó mozgásának hatására a partban keletkezett rongálódás. Vízparti ingatlan esetében előfordulhat, hogy a víz hullámzó mozgása megrongálja az ingatlan részét, vagy extrém...
A társasház-alapítás és az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett „terhek” rendezése
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2021.04.22 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A társasház-alapítással kapcsolatban a gyakorlatban a legtöbb – jogértelmezési és gyakorlati – problémát a társasház-alapítás előzetes tényének feljegyzését követően, de még a társasház bejegyzését megelőzően az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett „terhek” (pl. perfeljegyzés vagy végrehajtási jog) jelentik.
A Tht. 6. §-a szerint „a társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat...
Bizonyára olvasóink közül már sokan találkoztak az előleg és a foglaló kifejezésekkel szerződéses viszonyokban. Tipikus megjelenési területük az ingatlan-adásvételi ügyletek köre, azonban fizethetünk előleget vagy foglalót akár egyéb adásvételi, vállalkozási vagy bármilyen, ellenszolgáltatással járó ügylet során is. Cikkünkben azonban az egyszerűség kedvéért az ingatlan-adásvételi szerződésre vetítve mutatjuk be a két jogintézményt. Az előleg és a foglaló széleskörű alkalmazhatósága és a két ...