Építkezni szeretnék, de a hatályos helyi építési szabályok ezt nem teszik számomra lehetővé, mert a kérelmem ezekbe a szabályokba ütközik. De mi a helyzet akkor, ha az ingatlan vásárlásakor hatályban lévő építési szabályok viszont lehetővé tették volna azt, hogy a mostani építkezési elképzeléseimet megvalósítsam, és emiatt engem anyagi kár ér? Ennek a problémának a kezelésére hivatott a korlátozási kártalanítás intézménye. De mi is az a korlátozási kártalanítás? E kérdés megválaszolásához eng...
Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a „közforgalom elől el nem zárt magánút” megnevezésű ingatlanunkról hogyan tudjuk kitiltani az illetékteleneket. Felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges az egyáltalán, hogy egy út megnevezésű ingatlan magánszemély tulajdonában áll. Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. A közutak jellemzően állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. A magánutak azonban természetes személyek és jogi személyek tulajdonában álló t...
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (Kp.) 2018. január 1-ei hatálybalépésével több újdonságot is bevezetett a közigazgatási pereskedésbe. Ezen újdonságok egyike a mintaper intézménye. A mintaper jogintézményét a Kp. a tömeges perek kezelésére, a nagyszámú személyek részvételével zajló perek egyszerűbb vitele érdekében vezette be. A törvény értelmében, ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság dönthet arról, hogy e pere...
2021. január 1. napjától érvénybe lépő módosítások értelmében változott a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) szülői felügyelettel kapcsolatos perek fejezete. A módosítás értelmében a szülői felügyelettel kapcsolatos perek kiegészültek a kapcsolattartás szabályozását érintő perekkel, így kitöltve egy eddig nem szabályozott joghézagot. A Pp. szerint kapcsolattartási peren a kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartás megváltoztatása, valamint a ...
A társasház-alapítás előzetes tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, valamint a társasház bejegyzését gyakran összekeverik, ezért érdemes röviden bemutatni, hogy az előbbi milyen joghatásokkal rendelkezik, és mennyiben különbözik a társasház bejegyzésétől. Elsőként azt fontos leszögezni, hogy a társasház-alapítás előzetes tényének feljegyzésére akkor kerülhet sor, amikor az épület még nem létezik, vagyis csak a telek áll rendelkezésre. Ez utóbbi esetben a társasház-alap...
A Kúria az EBH2019. P.3. sz. határozatában részletesen foglalkozott a továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultságát kizáró egyik okkal, az érdemtelenséggel. E szerint a nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot. A Kúria elvi éllel erősített meg, hogy a kellő indok jogi fogalmának tartalma a gyermek életét jelentősen befolyásoló vagy arra kiható valós és súlyos érdeksérelem, azt a szubjektíven súlyosnak me...
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. jogalanyiságot biztosít a társasház-közösség számára. A jogszabály szerint a Társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A jogalanyiság azonban korlátozott, cs...
A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban, míg a második részben a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintettük át. Sorozatunk előző, harmadik részében a más célú hasznosítás iránti kérelem és eljárás szabályait, technikai részleteit vettük górcső alá. Cikksorozatunk negyedik, egyben utolsó részében az enge...