Szerző: Dr. Jean Kornél
A közigazgatási döntések teljesítése jellemzően hatósági beavatkozás nélkül, önkéntes jogkövetéssel történik. Ha azonban a kötelezett önkéntes teljesítése elmarad, úgy azt a hatóság kényszerítheti ki végrehajtás elrendelésével.
Felmerül a kérdés: amennyiben a kötelezettel szemben hatósági ügyben végrehajtási eljárás indult valamely lejárt határidejű és nem teljesített kötelezettség miatt, van-e lehetőség a végrehajtási eljárás felfüggesztésére, illetve azt ki és milyen indokkal kérheti?
...
A Ptk.-ban a szerződésszegés általános szabályai között elhelyezett kártérítési felelősség a hibás teljesítéshez kapcsolódóan is érvényesül.
A jogszabály mégis tartalmaz speciális rendelkezéseket, mert a hibás teljesítés miatti vagyoni hátrány egyik fajtájára, a szolgáltatás hibájában álló érdeksérelemre (a „tapadó kárra”) a törvény különös jogintézményként a szavatosságot alkalmazza.
A hibás teljesítés jogkövetkezményei általában ahhoz igazodnak, hogy a szolgáltatás fogyatékossága a jo...
A házastársi közös lakás használatának rendezése körében az általános szabályokkal előző cikkünkben foglalkoztunk (itt). A házastársi közös lakás használatának rendezése történhet a felek megállapodása vagy a bíróság döntése alapján. Jelen cikkünkben a lakáshasználat szerződéssel történő rendezésének esetével foglalkozunk.
A törvény lehetővé teszi, hogy a házastársak előre, még az életközösség fennállása alatt vagy azt megelőzően rendezzék a lakás használatát, akár arra az esetre, ha felbo...
A házastársi közös lakás használatának kérdését a Ptk. alapvetően a Csjt.-ben foglaltaknak megfelelően rendezi, ugyanakkor azoknak az érdekeknek a kiegyenlítését, amelyeket érint a lakáshasználat, még körültekintőbben kívánja szabályozni.
Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak. Ami a gyermeket illeti, különleges védelemre szorul. A törvény ebben a körben említi a házastárs...
Olvasóink közül bizonyára már sokan adtak el vagy vettek ingatlant, kötöttek adásvételi szerződést. Míg az eladásnak személyi jövedelemadó, addig a vásárlásnak vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége lehet.
Főszabály szerint – az illetéktörvény szabályrendszere alapján – az ingatlannak a visszterhes megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Azonban az illetéktörvény számos olyan lehetőséget biztosít, mely esetben kedvezményesebb összegű illetéket kell megfizetnie a l...
Azzal általában mindenki tisztában van, hogy végintézkedést tenni, illetve végrendeletet készíteni csak meghatározott, viszonylag szigorú szabályok szerint lehetséges, ezek pedig jellemzően az írásbeli végrendelet elkészítéséhez kapcsolódnak.
A Ptk. ugyanakkor kivételes esetekben lehetővé teszi azt is, hogy az örökhagyó végintézkedését szóban tegye meg, feltéve hogy az életét fenyegető olyan, rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.
A jogszabá...
A termőföldek adásvétele egy meglehetősen összetetten szabályozott folyamat, ami akár 6 hónapig is eltarthat. Ezért cikksorozatunk harmadik, egyben befejező részében átfogóan foglalkozunk a folyamattal, a szerződés megkötésétől kezdve a megyei kormányhivatal adásvételi szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozatával szembeni jogorvoslatig.
Mindenekelőtt a legelső lépés az adásvételi szerződés megkötése. A szerződés megkötését követően viszonylag hamar (8 napon belül) az eljáró ügyvéd köt...
A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk jelen, utolsó bejegyzésében a házastársi közös vagyon megosztását mutatjuk be.
A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó igény a vagyonközösség megszűnésével nyílik meg. Az életközösség megszűnhet a felek elhatározásából, valamint valamely házas fél halála folytán is. Amennyiben a vagyonközösség ez utóbbi módon szűnik meg, úgy ez a jog a házastársak vagy valamelyik házastárs örökösét is megilleti, azzal a feltétellel, hogy a vagyon...