Az építkezni kívánó tulajdonosok közül sokan kerültek már abba a helyzetbe, hogy amit korábban megálmodtak, épület, vagy épületbővítés nem engedélyezhető vagy kivitelezhető, mert a helyi építési szabályok időközben megváltoztak. Milyen jogai vannak a tulajdonosnak, ha az építési szabályok korábban még lehetővé tették a megálmodott épület engedélyezését vagy kivitelezését, de az újabb szabályok már nem?
A települési önkormányzatok ún. helyi építési szabályzattal szabályozzák az építés rendj...
Szerző: Dr. Jean Kornél
Termőföldön végzett bányászati tevékenységhez alapvető feltétel, hogy az ingatlanügyi hatóság engedélyezze a terület művelésből történő kivonását, azaz a más célú hasznosítását. Ennek azonban vannak korlátai, amelyeket a termőföld védelméről szóló törvény szabályoz.
Egyik ilyen korlátozó előírás, hogy bányászati célból, legyen szó célkitermelőhelyről vagy külszíni bányászatról, nem engedélyezhető a művelésből történő kivonás, ha átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint. Az átlagos minősé...
Aligha van olyan bányavállalkozó, aki a bányászati tevékenysége során ne okozott volna a tevékenysége végzése során kisebb-nagyobb bányakárt, illetve nem merültek volna fel vele szemben ilyen jellegű kárigények.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a bányakár elkerülhetetlen, de a bányakár jogi jellegéből adódóan arról sincsen szó, hogy a bányavállalkozó – okvetlenül - jogsértő módon járna el, amikor harmadik személyeknek a tevékenységével összefüggésben – esetleg - vagyoni hátrányt ...
Az állami beruházások és a fokozódó útépítések során egyre nagyobb számban fordulnak elő kisajátítások. Mint tudjuk, Magyarország Alaptörvénye is rögzíti, hogy kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
De mit tehetünk abban az esetben, ha a kisajátítási eljárás már megindult? Milyen lehetőségei vannak a tulajdonosnak a kisajátítással szemben?
Ennek megválaszolásához elsődlegesen az...
A Bt. 1995. XII.30-ig hatályos vonatkozó rendelkezése szerint a külszíni művelésre engedélyezett, bányatelekkel lefedett terület a kitermelés befejezéséig (illetve a koncesszió megszűnéséig) eredetileg egyáltalán nem volt a Bt. 49. § 16. pontja szerinti kivett (azaz olyan terület, ahol valamely magasabb érdeknél fogva a bányászat korlátozható) hellyé nyilvánítható, amely a korabeli jogalkotás ipart támogató tendenciájának egyik kézzel fogható megnyilvánulásának is tekinthető.
Az Alkotmányb...
Termőföld belterületbe vonását elsősorban azoknak éri meg átgondolni, akik a termőföldet a továbbiakban nem mezőgazdasági műveléssel kívánják hasznosítani.
A termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjesztheti elő. A helyi önkormányzat képviselő testülete rendeletek formájában – jellemzően településszerkezeti terv, illetve szabályozási terv elfogadásával, módosításával megteremti annak lehetőségét, hogy az általa kijelölt külterületetek a településszerkezet...
A külszíni bányászat következtében visszamaradó bányatavakat nagyon gyakran horgásztóként kívánják üzemeltetni. Az ehhez szükséges engedélyeztetés azonban egy rendkívül időigényes, és nem egyszerű feladat.
Az engedélyeztetési eljárás ugyanis egy bonyolult, több lépcsős folyamat. Ennek is köszönhető, hogy jelenleg is sok, nem a jogszabályoknak megfelelően üzemeltetett horgásztó működik hazánkban.
Az első lépcső a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzése. A bánya bezárása iránti bányafel...
Igaz ugyan, hogy a külszíni bányászati tevékenység a bánya bezárásával befejeződik, azonban a bányavállalkozóknak a legtöbb esetben még ezután is további kötelezettségek sorának kell még eleget tenniük.
Kezdjük a legelején, ami egyben a bányászati tevékenység végét jelenti. A rekultiváció befejezését követően a bányafelügyelet elfogadja a bányavállalkozó tájrendezését, és megállapítja bánya bezárását.
Maga a rekultiváció elvégzése is sokszor nehezen, hosszú idő után fejeződik be, ráadás...