Szerző: Dr. Jean Kornél

Az eltűnt személyek holtnak nyilvánítása anyagi jogi feltételeit a – már nem is annyira új – Ptk. a korábbi törvény rendelkezéseivel egybehangzóan állapítja meg.  A holtnak nyilvánítás egy vélelem a halál bekövetkeztéről, amely vélelem természetesen megdönthető.  A jogintézményt az indokolja, hogy a túlzottan hosszú ideig fennálló bizonytalan állapot megszűnjön, az eltűnt személy után függőben maradt jogi helyzetek megnyugtatóan rendeződjenek.  A holtnak nyilvánítás anyagi jogi feltétele, ...

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) szabályai szerint megismételt közgyűlést két esetben kell tartani. Erre főszabály szerint akkor kerül sor, ha az összehívott közgyűlés határozatképtelen, mert azon a tulajdoni hányadok többsége nem képviselteti magát.  Másrészt akkor is sor kerülhet a megismételt közgyűlésre, ha a levezető elnök a közgyűlést annak határozatképtelenné válása miatt berekeszti. Ez akkor történik, ha a megkezdésekor még határozatképes közgy...

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján minden év július 15-e és augusztus 20-a, valamint december 24-e és január 1-je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.  A polgári eljárásokban – bizonyos kivételektől eltekintve – a megállapított határidőkbe az ítélkezési szünet időszaka nem számít bele. A határidők számításának általános szabályai irányadóak azonban az ítélkezési szünet alatt is a soron kívüli eljárás, az előzetes bizonyítás esetén, illetve e...

A támogatott döntéshozatali eljárás hasznossága ellenére nem túl elterjedt, kevésbé ismert jogintézmény. Célja, hogy olyan személyek számára biztosítson segítséget, akiknek a belátási képessége kis mértékben csökkent, de nem szorulnak cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre. A jogintézmény egyfajta jogilag biztosított „mankó” a döntéshozatalban az érintett személy által meghatározott ügyekben, illetve egyes élethelyzetekben. Hasonlíthat a részleges gondnokság alá helyezéshez, d...

A Ptk. szerint a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. (Ez a tilos önhatalom.) A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. A birtokvédelem egyik önálló eszköze tehát az ö...