A tényállás szerint a munkáltató minden reggel szúrópróbaszerű alkoholszondás ellenőrzést végzett munkavállalói körében, és az egyik dolgozónál pozitív lett az eredmény.
A munkavállaló nem ismerte el az alkoholfogyasztás tényét, ezért a munkáltató a helyi kórházba véralkohol-vizsgálatra küldte el. A felperes – alkoholos befolyásoltságtól mentes állapotára hivatkozva – a szállítást nem vette igénybe, hanem saját gépjárművel ment az egészségügyi intézménybe. A kórház azonban a munkáltatóval v...
Szerző: Dr. Jean Kornél
Változott a Földforgalmi törvény 2022. január 1-től
Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2022.01.13 | Ingatlan
2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény).
A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési és hatósági jóváhagyási eljárás kapcsolatának újraszab...
Hogyan lehet felmondani a megbízási szerződést a Ptk. szerint?
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2022.01.06 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A Ptk. fenntartja az 1959-es Ptk. azon szabályát, amelynek alapján a megbízó bármikor, indokolás nélkül, azonnali hatállyal jogosult a szerződést felmondani. A megbízó felmondása esetére azonban a jogszabály – ha arra nem szerződésszegés miatt kerül sor – a megbízott kárainak megtérítését rendeli.
A törvény e körben elfogadta a 3/2006. Polgári jogegységi határozat következtetéseit, amely a Legfelsőbb Bíróság tanácsainak eltérő joggyakorlatára tekintettel kimondta, hogy visszterhes megbízási ...
A vadászati jog hasznosítása II. – A kényszerhasznosítás szabályai
Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2022.01.06 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Előző cikkünkben a vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosításáról írtunk. Most azzal foglalkozunk, mi történik akkor, ha a föld tulajdonosa vagy a vadászatra jogosult nem tesz eleget a hasznosításra vonatkozó alapvető kötelezettségének.
A vadászati jog gyakorlásának és hasznosításának célja leegyszerűsítve az, hogy megvédje a vadat és annak élőhelyét, valamint a másik oldalról az, hogy a vadkárok megelőzését biztosítsa. Ha a kötelezettségeket felszólítás ellenére sem teljesítik...
A vadászati jog hasznosítása I. – A haszonbérbeadás szabályai
Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2021.12.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A vadászati jog a vadászterülettel érintett föld tulajdonjogának elválaszthatatlan részeként vagyoni értékű jognak minősül, ezért a jog a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Attól függően, hogy a terület tulajdonjoga egy vagy több kézben van, önálló vagy társult vadászati jogról beszélünk. (Ez azért lényeges, mert több tulajdonos esetén kizárólag haszonbérlet útján lehetséges a hasznosítás.) Mivel a jog szorosan kapcsolódik a földterülethez, a vadászati jog haszonbérlet...
Ha a vad tilosban jár – vadkár a gyakorlatban II.
Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2021.11.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Cikksorozatunk második részében a vadállatokkal kapcsolatosan felmerülő károk közül azzal a kettővel foglalkozunk, amelyekben a károkozás középpontjában az ember áll.
Vadászati kár
A vadászati kár alatt a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által okozott károkat értjük. A károkat főként a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban, erdőkben, a védett természeti értékekben, a víz halállományában, a szőlőkben, valamint a gyümölcsösökben okozzák (például apróvadha...
A kisajátítással foglalkozó korábbi két cikkünkben részletesebben szó volt a kisajátítási eljárás során a kisajátítást kérő által fizetendő kártalanítás megfizetésére vonatkozó egyes technikai kérdésekről, valamint a kisajátított ingatlan birtokba bocsátásáról. Jelen cikkünkben egy, a kisajátítást érintő további fontos kérdést, a kisajátítási eljárást megelőző szakértői kirendelés szabályait tekintjük át.
A kisajátítási törvény értelmében a kisajátítást kérőnek még a kisajátítási eljárás meg...
Az egyezség szabályozása a Ptk.-ban
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2021.10.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A már nem is annyira új Ptk. a kötelmekre vonatkozó közös rendelkezések között szabályozza a régi Ptk.-ban a szerződésmódosítás körébe tartozó anyagi jogi egyezséget. Az egyezség tipikusan olyan jogintézmény, amely általánosabb érvénye miatt valamennyi polgári jogi kötelezettség tekintetében alkalmazható.
A régi Ptk. miniszteri indokolása szerint az egyezséget bármilyen követelésnél alkalmazni lehet, és a bírói gyakorlat is erre a következtetésre jutott: egyezséggel a felek nemcsak kötelmi ...