Szerző: Dr. Jean Kornél

A kisajátítással foglalkozó korábbi cikkünkben részletesebben szó volt a kisajátítási eljárás során a kisajátítást kérő által fizetendő kártalanítás megfizetésére vonatkozó egyes technikai kérdésekről. Jelen cikkünkben a kisajátítást érintő, egy másik fontos kérdést, a kisajátított ingatlan birtokbaadására vonatkozó szabályokat tekintjük át. A kisajátítási törvény értelmében a kisajátított ingatlan elhagyására kötelezett az ingatlant a kártalanítás, valamint a megtérítés megfizetését követőe...

A kisajátítás jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogát kivételes és közérdekű célból megszerezhesse.  Világos, hogy a kisajátítás szabályozása akkor felel meg az Alaptörvény és az Európai Emberi Jogi Egyezmény követelményeinek, ha a szabályozás áttekinthető és egyértelmű, továbbá ha a kisajátítás fejében járó kártalanítás azonnali, feltétlen és teljes. Ez...

Elsősorban tisztázzuk mi is az a haszonbérleti szerződés: a haszonbérleti szerződés megkötése esetén a haszonbérlő jogosulttá válik arra, hogy időlegesen használhassa, hasznosíthassa a hasznot hajtó dolgot (a gyakorlatban a legtöbbször termőföld használatát, hasznosítását jelenti), és ezért cserébe haszonbért fizet.   A termőföld – mint véges hasznot hozó érték – hasznosítása főszabály szerint kötelező, és csak kivételes esetben van arra lehetőség, hogy azt ne műveljék. Kiemelt gyakorlati j...

A tulajdonostársak egyik legfontosabb kötelezettsége a társasházban a közös költség megfizetése, mely kötelezettség a társasházi törvény (a továbbiakban: Tht.) 24. § (1) bekezdésének rendelkezésein alapul. Annak érdekében, hogy fizetési kötelezettségüknek a tulajdonostársak határidőben eleget tegyenek, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a társasházközösség a nem fizető tulajdonostárs külön tulajdonát jelzálogjoggal megterhelje. A Tht. szerinti zálogjogra a törvényben nem szabályo...

Előfordulhat olyan eset, amikor a termőföld művelési ágában változás következik be. Ebben az esetben a föld tulajdonosa a változás bekövetkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül köteles azt bejelenteni a földhivatalnak. De mi is az a művelési ág, és mikor beszélhetünk a megváltozásáról? A tulajdoni lapon a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet – a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően – szántó, rét, legelő, sz...