A témában íródott eddigi bejegyzéseinkben körbejártuk azokat a témákat, hogy milyen esetekben, illetve milyen formában szükséges/lehetséges a kiállított számlát helyesbíteni. Jelen bejegyzésünkben végezetül a helyesbítés elszámolására vonatkozó szabályokat ismertetjük.
Főszabály szerint a fizetendő adót a teljesítés időpontját magában foglaló adóbevallásban kell rendezni. A számla helyesbítése esetén ugyanakkor speciális szabályok alkalmazandók:
(1) ha a módosítás nem érint adóalap-, va...
Szerző: Dr. Kelemen László
Az előző bejegyzésekben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy milyen esetekben szükséges korrigálni a kibocsátott bizonylatot, illetve milyen formában lehetséges azt megtenni, jelen bejegyzésben pedig az adott bizonylaton szereplő egyes adatok vonatkozásában állapítunk meg alaptételeket.
A helyesbítés során mindig kérdésként merül fel, hogy az egyes adatok hogyan, milyen formában javítandók. Két dolgot szükséges ezzel kapcsolatban kiemelni. Az egyik az, hogy a számlával egy tekintet alá es...
Az előző bejegyzésben a számlahelyesbítés egyik formájával, a számlával egy tekintet alá eső okirattal való helyesbítéssel foglalkoztunk, jelen bejegyzésben pedig a „régi” szabályok szerinti eljárás(oka)t mutatjuk be.
A régi szabályok szerinti eljárás alatt a számlahelyesbítést (helyesbítő számla kibocsátása), illetve a stornó számla és új számla kibocsátását értjük.
Bár az áfa törvény 2008 óta már csak a számlával egy tekintet alá eső okiratot tartalmazza a számlát helyesbítő bizonylat...
Az előző bejegyzésekben körbejártuk, hogy milyen esetekben van szükség, illetve mikor, milyen feltételekkel lehetséges számlakorrekció, és melyek a helyesbítésre vonatkozó főbb szabályok. Jelen bejegyzésben a helyesbítés egyik formájára, a számlával egy tekintet alá eső okirattal való történő helyesbítésre való szabályokat ismertetjük.
Az áfa törvény a helyesbítés kérdéséről a következőképpen rendelkezik:
„170. § (1) A 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelező adattartalma a köve...
A számla-helyesbítéssel kapcsolatos előző bejegyzésünkben arról írtunk, milyen esetekben szükséges a számlakorrekció, most pedig bemutatjuk a helyesbítésre vonatkozó főbb szabályokat.
A helyesbítés formáját illetően három módszert szükséges megvizsgálnunk:
számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása
régi szabályok szerinti eljárás, azaz:
számlahelyesbítés (helyesbítő számla kibocsátása)
stornószámla és új számla kibocsátása.
Amint azt az előző bejegyzésben bemu...
A számlázással kapcsolatban óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy hogyan járunk el helyesen, ha korrigálnunk kell egy korábban kiállított számlát. A bizonylatkorrekciók kapcsán három fontos témát különíthetünk el. Fontos egyrészről megvizsgálni, milyen esetekben szükséges korrigálni a kibocsátott bizonylatot, milyen formában lehetséges a kiállított számlát helyesbíteni, illetve a helyesbítés elszámolására vonatkozó szabályokat is ismertetjük.
Ebben a bejegyzésben azon okokat és indokokat ...
Mint ahogy korábban már említettük az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások vonatkozásában, a szolgáltatás fogyasztásának helyén szükséges az áfát megfizetni, akkor is, ha a szolgáltatást nem áfaalanynak nyújtották. Azaz a teljesítési hely szabályai alapján az ilyen szolgáltatást nyújtó adóalanyoknak minden olyan tagállamban adókötelezettségük keletkezik, ahonnan magánszemélyek igénybe veszik a szolgáltatást.
Fontos rámutatni, hogy ezen szolgáltatás nyújtójának adófizetési kötelezettsé...
Az általános forgalmi adó szempontjából igen nagy jelentősége van az ügylet teljesítési időpontjának, mivel főszabályként a teljesítés időpontjában keletkezik az áfafizetési kötelezettség.
A Ptk. kötelmi jogi alapelvei értelmében:
„6:35. § [A teljesítés ideje]
(1) A teljesítés ideje meghatározható határnap vagy határidő tűzésével. Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidő megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor...