Szerző: Dr. Kesseő-Balogh Péter

Pár hete egy több részből álló összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek beépítésének jogi hátteréről. Íme, a befejező rész. Az előző részben ismertettük a „tetőterekre (padlásterekre) vonatkozó különös szabályok” részeként (1) az építésügyi szabályok rendszerét és (2) a tetőterekkel kapcsolatos szabályozási kollízió lényegét. Ezen a héten – a sorozatot záró cikkünkben – a fentebb megkezdett fejezetet folytatva körbejárjuk (3) a tetőtér-beépítés lehetőségeit és (4) a s...

Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 9. részt. A tetőterekre (padlásterekre) vonatkozó különös szabályok Az előző fejezetekben részletesen bemutattuk azokat a szabályokat, melyek a társasházak közös tulajdonába tartozó ingatlanrészeinek külön tulajdonná alakítására és elidegenítésére vonatkoznak. Ezek az előírások általános...

Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 8. részt.   Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányadó szabályok (folytatása...) Az előző heti cikkünkben az ingatlannyilvántartási bejegyzésre vonatkozó jogszabályi háttér feltérképezésébe kezdtünk bele, ezen a héten ezt a fejezetet egészítjük ki az alábbi két témakörrel: a változás...

Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 7. részt. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányadó szabályok Az eddigi bejegyzéseink során már több ízben is rögzítettük, hogy mit sem ér a sok papírgyártás, ha a végtermékek nem alkalmasak arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználásra kerüljenek, méghozzá e...

Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 6. részt.   A tulajdonjog-átruházó szerződésekkel kapcsolatos követelmények A társasházak relatív jogképessége kapcsán már rögzítettük, hogy bár a Tht.[1] biztosítja a közgyűlés, illetve pontosabban a társasházközösség számára, hogy „csak” minősített többséggel rendelkezzen a közös tu...

Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal az 5. részt. A társasházi alapító okirat módosítása Az előző fejezetekben áttekintettük, hogy a társasházi alapító okirat módosítására milyen körülmények között lehet sort keríteni, azaz, hogy ki és milyen döntési mechanizmusok mentén határozhat a változásról. A következőkben annak járunk ...

Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 4. részt. A társasházi közgyűlésre vonatkozó szabályok Joggal merülhet fel a kérdés az eddig olvasottak alapján, hogy ha a társasház létrehozása során az alapító okirat elfogadására az alapító tulajdonosok jogosultak, ami értelemszerűen az alapító okirat tulajdonosok általi aláírásával t...

Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 3. részt. A közös tulajdonba tartozó ingatlanrészek elidegenítése A társasházakra vonatkozó alapvető szabályok bemutatása során már rögzítettük, hogy az egyes helyiségek külön vagy közös tulajdoni minőségének meghatározása az alapítók, illetve már bejegyzett társasházak esetén a mindenko...