Szerző: Dr. Molnár Gergő Zsolt
A magyar jogban a váltóval kapcsolatos rendelkezéseket a 2017. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Vt.) szabályozza. A váltójogi szabályok egyébként a korábbi, az 1965. évi 1. törvényerejű rendelet és az 1/1965 (I. 24.) IM rendelet (Vár.) szerinti szabályozást követik. Ennek megfelelően számos olyan eseti bírói döntés van, amik még a korábbi szabályozás alapján születtek, ellenben mind a mai napig lehet rájuk hivatkozni, hiszen olyan elvi jellegű kérdésekben foglalnak állást, amikben a jogsz...
Meghatározott ingó dolog kiadása iránt kezdeményezett végrehajtási eljárás a gyakorlatban viszonylag ritkán fordul elő. Jelen végrehajtási eljárásban a pénzkövetelés behajtása helyett meghatározott ingó vagyontárgy visszaszerzése a cél. Nézzük meg a bírósági végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) ingók kiadására vonatkozó atipikus rendelkezéseit.
Meghatározott ingó kiadása iránt kezdeményezett végrehajtási eljárásban a végrehajtó a végrehajtható okiratot...
Előfordul olyan eset, amikor a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvétele után nem fizeti meg a tartozását, noha tudja, hogy az jogos, éppen ezért ellentmondással sem él az erre nyitva álló 15 napos határidőn belül. Ezzel a célja kifejezetten az, hogy jogerőre emelkedjen és végrehajtható legyen a fizetési meghagyás, tehát az abban követelt összeg végrehajtási eljárás keretében behajtható legyen tőle, mivel el szeretné kerülni a perré alakulást. Hiszen ha a fizetési meghagyásnak ellentmond, ...
A gyakorlatban rendszerint előfordul, hogy a végrehajtási eljárás szünetelését és felfüggesztését összekeverik a végrehajtási eljárásban nem jártas személyek. Jelen írásomban a felfüggesztés és a szünetelés közötti lényeges különbségeket szeretném bemutatni.
Mind a két jogintézményt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályozza. További közös vonás a szünetelésben és a felfüggesztésben, hogy megakasztja a végrehajtási eljárást. A végrehajtó intézk...
Aki kapcsolatba került már gazdasági társaság működtetésével összefüggő adminisztrációval, az jól tudja, hogy a társaság működése során a lefőbb szerv és az ügyvezetés határozatai képezik az alapját a különböző hatósági és cégbírósági eljárásoknak. Akár egy egyszerű székhelymódosítás is komoly dokumentációs kötelezettséggel jár. Az eljárások egyszerűsítése céljából időről időre felmerül az érintetteknél az az alapkérdés, hogy mindig minden tagnak mindent alá kell-e írnia, vagy léteznek olyan ...
A végrehajtási eljárás során az eljárásban a felvilágosításra jogosult személyeknek, azaz a végrehajtást kérőnek, az adósnak és annak, aki jogi érdekét az ügyben igazolja, joga van a tájékoztatáskéréshez. A végrehajtó érdemi tájékoztatást kizárólag írásban ad. Ha telefonon szóbeli tájékoztatást kérünk a végrehajtótól, csak általános tájékoztatást kaphatunk.
A végrehajtói tájékoztatás jogszabályi hátterét a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet...
A végrehajtási eljárás legfontosabb szereplői a végrehajtást kérő és az adós. A végrehajtást kérő szempontjából fontos kérdés, hogyan kezdeményezzünk végrehajtási eljárást az adóssal szemben?
A bírósági végrehajtási eljárásól szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. §-a rendelkezik arról, hogy milyen végrehajtható okirat alapján van helye a végrehajtási eljárás megindításának. Ilyen végrehajtható okirat például a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap, az ol...
A megemelkedett rezsiköltségek hatására néhányan elgondolkodtak a többgenerációs családiházak társasházzá történő alakításáról, amely téma bizonyára több kérdést is szült az erre fejüket adó családoknak. Ez a téma igen összetett, hiszen egy családiház társasházzá történő alakítása esetén rengeteg dologra figyelni kell, ezért jelen cikkünkben ennek egy egészen kicsi szeletét kívánjuk bemutatni figyelemfelkeltés gyanánt.
Első kérdésként merülhet fel, hogy ha egy többgenerációs családiház két l...