Szerző: Dr. Molnár Gergő Zsolt
Hatályos szerződési jogunk alapján nincs kőbe vésve, hogy a szerződést kötő felek a szerződés teljesítéséig vagy annak más módon való megszűnéséig a kötelemben maradjanak. A szerződésben történő „személycserének” több módja is van, korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az engedményezés intézményével, most pedig a tartozásátvállalás legfontosabb szabályait tekintjük át.
Engedményezés
Az engedményezés kapcsán kifejtettük, hogy ebben az esetben a jogosult a kötelezettel szemben fennálló köv...
Annak ellenére, hogy a végrehajtási eljárásban adósi oldalon szereplők gyakran nem érzékelik, az adósokat is megilletik olyan jogok, amelyek a követelés behajtásának módját jelentősen befolyásolhatják.
Arányosság és fokozatosság
Ennek a két alapelvnek a végrehajtás elejétől a végéig érvényesülnie kell, célja pedig annak biztosítása, hogy az adósokat ne érje aránytalan sérelem az eljárás során.
Először is fontos megemlíteni, hogy a végrehajtási cselekmények foganatosítását meg kell el...
Szálloda, étterem, színház, termálfürdő… bizonyára sok olvasónk szívesen látogat el szabadidejében hasonló helyekre. A felhőtlen szórakozáshoz nélkülözhetetlen, hogy biztonságban tudjuk magunkkal vitt értékeinket, és ne kelljen rövid időközönként ellenőriznünk azok meglétét. Vendégként nem feledkezhetünk meg az értékmegőrzésről, és nem árt tisztában lenni a vendéglátó-ipari egységre vonatkozó felelősségi szabályokkal sem.
A szálloda felelőssége
A szállodák felelőssége abban az esetben á...
A bankok előszeretettel alkalmazzák a kezességet mint hitelbiztosítékot arra az estre, ha az adós valamilyen okból kifolyólag nem tudja rendezni a hitelező felé fennálló tartozását. De milyen lehetőségei vannak a kezesnek, ha az adós helyett kifizeti a hitelezőt? Jelen cikkünkben erre keressük a választ.
Mi a kezesség?
A kezesség a jogosult és a kezes közötti szerződéssel jön létre, melyben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem fizet, maga fog helyette fizetni...
2019. augusztus 12-től módosultak a végrehajtással összefüggő egyes igazságügyi miniszteri rendeletek. Jelen cikk az olvasókat leginkább érintő változásokat tekinti át.
A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (Vüsz.)
A Vüsz. egyes rendelkezései a jogalkalmazói visszajelzésekre tekintettel kerültek módosításra, a módosítás célja a végrehajtási eljárás hatékonyságának és a szabályok egyértelműsítésének biztosítása.
A rendelet legszembe...
Közeleg az év vége, azonban a munkavállalónak van még 20 nap szabadsága. Ilyen szituációkat év végén már nem lehet orvosolni, hiszen a munkáltató oldaláról megy az év végi hajtás, nem alkalmas az időpont a szabadságra. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a munkavállalónak sem alkalmas családi vagy egyéb okok miatt.
A munkáltató ideges, mert kiadni már nem tudja, pénzben pedig nem lehet megváltani. Emiatt szeretné megbüntetni a munkavállalót, mert úgy érzi, a munkavállaló saját hibájából került e...
A köznyelvben gyakran „eltartási” szerződésként emlegetett szerződések esetében sokszor nem egyértelmű, hogy ezalatt tartási, életjáradéki vagy esetleg öröklési szerződést ért-e az illető. A szerződések hasonlósága miatt nem meglepő a fogalomzavar e téren. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a három szerződés főbb különbségeit.
Tartási szerződés esetében a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, gondozására köteles, amely kiterjed a tar...
Egy tökéletes világban a hitelező vagy egyéb jogosult adóssal szemben fennálló követelése és a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás költségei maradéktalanul megtérülnek. A valóságban azonban többségben vannak az olyan követelések, amelyek nem teljesen vagy egyáltalán nem térülnek meg, a meg nem térült rész pedig a „levegőben lógva várja”, hogy elévüljön.
Mikor behajthatatlan egy követelés?
A követelés behajthatatlanságát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény definiálja...