Feláldozható-e az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeke a nyilvánosság és a transzparencia oltárán?
A 2015 novemberében hatályba lépett közbeszerzési törvény korlátok közé szorította az üzleti titokra való hivatkozás lehetőségét. A korábbi szabályozáson alapuló gyakorlatban jó néhányszor előfordult, hogy az ajánlattevők – néhány adattól eltekintve – teljes ajánlatukat üzleti titokká nyilvánították, amellyel értelemszerűen sérült a közbeszerzések egyik legfontosabb alapelve, a ...
Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.
Nem tudja eldönteni, hogy van-e lehetősége újabb hiánypótlás elrendelésére? Tart egy esetleges jogorvoslattól? Nézzük, mit mond a KDB!
A hiánypótlást érintő szabályozás érzékeny pontja a közbeszerzéseknek, mivel alapvető kihatással lehet az ajánlatok érvényességére, a verseny biztosítására, végső soron az eljárás eredményére. Ugyan a szabályozási tendenciák abba az irányba mozdultak, hogy az ajánlatkérők az érvényes ajánlattétel érdekében a lehető legszélesebb körben biztosítsák a hiánypót...
Cége ajánlattevőként vesz részt közbeszerzési eljárásokban? A nem kívánt következmények elkerülése érdekében különösen ügyeljen a megfelelő kommunikációra!
A közbeszerzési törvény 2016. év végi módosításának apropóján szeretném felhívni a figyelmet a közbeszerzési eljárás során folytatott elektronikus kommunikáció szabályaira, illetve ezek megtartásának fontosságára, függetlenül attól, hogy ajánlatkérőként vagy ajánlattevőként vesz részt az adott eljárásban.
A Kbt. 41. §-ának rendelkezé...
Találgatásokra adott okot a közbeszerzési törvény 2017. január 1-jétől hatályos egyik új rendelkezése. A módosítás szerint a széles körű, tisztességes verseny oly módon biztosítandó a Kbt. 115. §-a szerinti – a jövőben kizárólag építési beruházások esetén alkalmazható – közbeszerzési eljárásokban, hogy az ajánlatkérő köteles legalább öt, a szerződés teljesítésére képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül ajánlattételi felhívást küldeni.
A fenti rendelkezés...