Szerző: Dr. Zalavári György LL.M.

Az új polgári perrendtartás (Pp.) megalkotásának az egyik célja a professzionális pervitel megteremtése volt, amelyre tekintettel a Pp. a korábbi szabályozáshoz képest nagyobb precizitást követel meg a felektől és különösen a jogi képviselőktől. A fokozott szakmai és adminisztratív elvárások folytán növekedett az egy-egy ügyre átlagosan fordítandó munkaórák száma is, amely így végső soron a felek által viselendő perköltség növekedését is eredményezi. A peres eljárások lerövidítésére vagy akár...

Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Aki pedig cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A belátási képesség csökkenése azonban a cselekvőképesség elvesztéséhez is vezethet. Jelen cikkünkben a cselekvőképesség korlátozását ismertetjük. A cselekvőképesség korlátozása súlyosan sérti az emberi méltósághoz való jogot, de bizonyos esetekben elkerülhetetlen annak érdekéb...

A kriptoeszközök elterjedése óta – amelyeknek legismertebb típusai a kriptovaluták és az ún. initial coin offering (ICO) során kibocsátásra kerülő digitális tokenek – állandósult kérdés mind a fejlesztői-kibocsátói, mind a befektetői oldalon, hogy a kriptoeszközök milyen szabályozás hatálya alatt állnak – feltéve, hogy egyáltalán szabályozott szektorról van szó. A kriptoeszközök európai szabályozásának státuszáról 2019. január 9-én az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Értékpapír-piaci H...

Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk már az EU digitális egységes piac stratégiájának több elemével is: a 2018. december 3. napjától alkalmazandó Geo-blocking rendelettel és a 2018. március 20. napjától alkalmazandó Hordozhatósági rendelettel. A digitális egységes piac elérésére irányuló stratégia 16 célzott intézkedést rögzít, amelyek három pillérre épülnek. A fent hivatkozott rendeletek az első pillérbe tartozó normák közé tartoznak, amelyek célja az internetes termékek és szolgáltatás...

Az Országgyűlés 2017 júniusában elfogadta az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt, amely 2018. január 1-jei hatálybalépésével jelentősen átalakította a hazai ügyvédség és a jogtanácsosok helyzetét, valamint a tevékenységük és annak gyakorlásának feltételeit is. A jogszabály újdonságai között szerepel a továbbképzési kötelezettség is, amely már a törvény első szakaszában szereplő alapelvek között is megtalálható. Az új törvény alapján „az ügyvédi tevékenység gyakorlója szak...