Az elévülés lényegében egy követelés érvényesíthetőségének megszűnése egy meghatározott idő elteltével. Ez az elévüléshez kapcsoló határidő akkor kezdődik, amikor az esedékessé vált, vagyis amikor ki kellett volna fizetni.
Alapesetben a követelések 5 év alatt évülnek el. Az általános ötéves elévülési időtől egyes jogviszonyokban már maga az alkalmazandó jogszabályok eltérő időtartamot határoznak meg.
Példaként hozható, hogy az adó megállapítására, követelésére vonatkozó jog annak az ese...
Szerző: Dr. Zalavári György LL.M.
A cég alapítását követően a vállalkozások életében számos olyan helyzet adódhat, amikor szükség van cégadatváltozások bejegyzésére. Ezek a változások lehetnek például a cég nevének, címének vagy főtevékenységi körének módosítása vagy a jegyzet tőke felemelése, leszállítása vagy akár a cég törlése.
A cégnyilvántartás a cégadatok kapcsán tartalmazza a változás bekövetkeztének időpontját. Az adatváltozásnál eltérhet, hogy az mikor lép hatályba (mikortól érvényes) és ténylegesen mikor jegyzi b...
A választottbírósági eljárás egy olyan vitarendezésre használt jogi folyamat, amely során két vagy több fél egy szerződésben előre vagy a jogvita kialakulásakor írásban megállapodik abban, hogy vitájukat nem a hagyományos bírósági rendszeren keresztül próbálják rendezni, hanem egy, az államtól független jogalkalmazó, ügydöntő szerv, egy választottbíróság előtt. Ezek a választottbírósági eljárások általában az adott iparág, kamara, szakmai vagy más szervezetek által előre meghatározott szabály...
Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt módosító, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény rendelkezései a cégjogban egy új jogi lehetőséget hoztak létre a cégek átalakulása kapcsán.
Az átalakulás ezen új jogintézményének szabályai kapcsán a Polgári törvénykönyv (Ptk.), a Cégtörvény (Ctv.), és a Számviteli törvény (Sztv.) rendelkezései is megfelelően változtak...
A nemrég kiadott, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény kapcsán Dr. Zalavári György ügyvéd korábbi blogcikke már elemezte a vendégbefektetői vízum feltételeit.
A jelen bejegyzésben a vendégbefektetői tartózkodási engedély legfontosabb feltételeit vesszük számba.
A vedégbefektetői tartózkodási engedély olyan tartózkodási engedély, amely a birtokosát feljogosítja a Magyarország területén történő tartó...
A nemrég elfogadott, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény új lehetőségeket teremt a Magyarországon befektetés mellett tartózkodási lehetőséget kereső külföldi állampolgárok számára. Az új jogszabály a Magyarország területén történő tartózkodást az vendégbefektetői vízum és tartózkodási engedély útján is lehetővé teszi. A vendégbefektetői vízum 180 napon belül 90 napot meghaladó és többszöri beutazásra, a...
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) és az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/1937. számú visszaélés-bejelentési irányelve előírja, hogy a több mint 50 főt foglalkoztató cégeknek és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozóknak visszaélés-bejelen...
A Panasztörvény alapján többek között az érintett vállalkozások dolgozói, alvállalkozói, tulajdonosai bejelentést tehetnek a visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazására kötelezett cégek feltételezett jogellenes gyakorlata, intézkedése kapcsán. A bejelentésre jogosultak körét Dr. Zalavári György ügyvéd korábbi cikke részletesen elemezte.
Azonban a bejelentő adott esetben joggal tarthat attól, hogy a vállalkozás tulajdonosai, vezetői nem fognak örülni a megindult eljárásnak és vele szemben...