Szerző: Dr. Zalavári György LL.M.
Sokszor fordul elő hazai ügyfeleink körében az a szomorú tény, hogy külföldi partnereiknek való szolgáltatásaik teljesítése után nem kapják meg a szolgáltatás után járó megfelelő ellentételezést. Az ilyen esetekben kiváló megoldást jelenthet az európai fizetési meghagyásos eljárás, amely alternatív igényérvényesítési eszközként áll a jogosultak rendelkezésére, s amely egy formanyomtatványokon alapuló olyan egyszerűsített eljárást jelent, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló, lejárt pénzkö...
Először is tisztázzuk, hogy mit is jelent valójában a fogalom! A zsebszerződés a köznyelvben használt kifejezés, amely alatt értendő minden olyan szerződés, egyéb jogügylet, amelyet termőföldre vonatkozóan, jogszabályba ütközően, illetve a hatályos tulajdonszerzési tilalom, korlát kijátszása érdekében, jogszabály megkerülésével kötöttek meg. A zsebszerződések közös vonása, hogy a céljuk tiltott.
A zsebszerződések visszaszorítását a jogalkotó a földforgalmi törvény módosításával kívánta orv...
Általánosságban elmondható, hogy a jogi személy ügyvezetését a jogi személy tagjai, illetve alapítói ellenőrzik annak tükrében, hogy a cég érdekeinek és céljainak szem előtt tartásával végzik-e a tevékenységüket. Ugyanakkor felmerülhet olyan eset is, amikor a tagok létszáma, a cég tevékenységében való érdekeltség alacsony hányada vagy az egyéb szükséges információk hiánya miatt a tagok és az alapítók nem alkalmasak a cég ellenőrzésének közvetlen gyakorlására. Ebben az esetben a Polgári Törvén...
Ha arról értesül, hogy a cége kényszertörlési eljárás alatt áll, akkor rossz hírünk van: a cégbíróság az eljárás befejeztével a cégét törli, Önt pedig 5 évre eltilthatja a tevékenységtől, és a tetejébe még a cég tartozásaiért a személyes vagyonával is felelhet. De hogyan juthatunk el egy ilyen csúf befejezéshez? Kezdjük a legelején!
A kényszertörlési eljárást alapvetően két esetben rendeli el a bíróság. Amennyiben valamilyen cégjogi kötelezettségének a társaság nem tesz eleget, és a törvén...
Elég gyakran találkozunk praxisunk során olyan cégekkel, amelyek többségi tulajdonban állnak. Nyilván a hatékonyság és a termelékenység érdekében feltételezzük a tagok egymással, illetve az adott társasággal való szoros együttműködését, valamint azt, hogy egyik tag sem veszélyezteti a lefektetett célokat. Előfordulhat azonban olyan helyzet is, hogy valamely tag magatartása veszélyezteti a társaság működését, ezért szükségessé válik a cégből való kizárása. Mit lehet tenni egy ilyen taggal szem...
Újdonságként szolgálhat még napjainkban is az a tény, hogy az idei évben új ügyvédi törvény lépett hatályba hazánkban. Az új törvény sok változást hozott az életünkbe, amelyek közül az ügyvédi ellenjegyzés egy speciális, új szabályát kívánjuk blogbejegyzésünkben röviden bemutatni.
Korábbi cikkünkben már hivatkoztunk rá, de most is leszögezzük, hogy az ügyvédi ellenjegyzésnek nem kell egy időpontban keletkeznie az okiratot aláíró felek aláírásával. Időben – meghatározott feltételek esetén –...
A közös tulajdonban álló lakásingatlanok értékesítése során gyakran előfordul, hogy az értékesítés előkészítésében csupán a tulajdonostársak egyike vesz részt. Az ügyintézést magára vállaló tulajdonostárs próbálja meg felhajtani a vevőket, míg a többiek feladata csupán a végleges adásvételi szerződés aláírására korlátozódik.
Különösen érdekes helyzet állhat elő, ha ez a tulajdonostárs ingatlanközvetítőt bíz meg a potenciális vevők felkutatásával.
Az ingatlanközvetítő felelőssége, hogy a...
Sokszor találkozunk manapság azzal a problémával, hogy a gazdasági társaságokban a tulajdonosok nem mindig értenek egyet egymással, eltérő célok mentén kívánják irányítani a cégüket, és így érdekellentétek alakulnak ki. Mivel a gazdasági társaságok döntéshozatala főszabály szerint többségi elven nyugszik, így gyakran fordul elő az, hogy a tulajdonosok kisebb hányadának érdeke sérül, és akaratuk részlegesen sem tud érvényesülni.
Erre az esetre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tö...