A témakörben született előző cikkemben annak jártam utána, milyen feltételekkel engedik a perjogi szabályok az érintett engedélye nélkül készített kép- és hangfelvételek bizonyítékként történő felhasználását a peres eljárás során. Ugyanakkor az ilyen jellegű, engedély nélküli felhasználás kárvallottja nem mindig elégszik meg azzal, hogy a perbeli felhasználással szemben kézzel-lábbal tiltakozzék, hanem személyiségi jogi perben igyekszik elégtételt venni az elszenvedett jogsérelemért. Jelen ci...
Szerző: Dr. Farkas Márton
Polgári peres eljárások előkészítése során visszatérően merül fel annak dilemmája, hogy megtiltható-e a fénykép/videó/hangfelvétel bizonyítékként való felhasználása, ha annak elkészítéséhez a „szereplő” nem adott hozzájárulást. A kérdés tisztázásához a Kúria frissen publikált eseti döntése (BH2024. 209.) nyújt támpontokat.
A problémakör jogi kiindulópontja egyszerű: a Ptk. 2:48. § (1) bekezdése alapján képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájár...
Reményeink szerint az „élőzések” korában élve már keveseknek okoz meglepetést annak ténye, hogy más személyekről kép- vagy videófelvételek készítése és különösen azok online közzététele az érintett hozzájárulása birtokában jogszerű. Kevésbé ismert, hogy bizonyos feltételek mellett nem csupán a személyek, hanem az épületek ábrázolása is engedélyhez kötött, amely különösen reklámfilmforgatás/-fotózás előkészítése előtt rendszerint visszatérő jogi problémakör.
Mindezek alapján, meglátásom sze...
Biztosítási igények érvényesítésében is közreműködő ügyvédként nehéz lenne tagadnom, hogy a káresemények történéseinek rekonstruálása során kincset ér, ha valamelyik részes fél rendelkezett fedélzeti kamerával (modernkori nevén: dashcammel) a baleset során. A dashcamek alkalmazásának adatvédelmi kérdéseit illetően számos tévhit él a köztudatban, amelyek akadályát képezik az optimális felhasználásnak, ezért jelen cikkemben arra vállalkozom, hogy rávilágítok a dashcamekkel kapcsolatos legfontos...
A cikksorozat publikálásának ideje alatt tették közzé a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH-131-1/2024 ügyiratszám alatti határozatát, amely éppen a magánterületen végzett kamerás megfigyelés hatósági szempontból releváns körülményeit rögzíti. Mivel a határozat tárgya szorosan kapcsolódik a cikksorozat témájához, a teljes kép érdekében záró epizódként annak főbb megállapításait mutatom be.
Mindenekelőtt röviden a tényállásról: az ingatlan tulajdonosával mint adatkezelőv...
A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat, míg a második részben a kamerák üzemeltetői számára jelentős aspektusokat jártam körbe. Lássuk most már, milyen következményekkel számolhat a jogsértő kameraüzemeltető.
Amint arra az első cikkben utaltam, a magáncélú vagyonvédelmi kamerák által okozott jogsértésekkel szembeni eredményes fellépésre a jogsérelmet szenvedett fél...
A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat. Ígéretem szerint íme a folytatás, amelyben a kameratulajdonosok figyelmét kívánom felhívni az ítélet azon következtetéseire, amelyek kapcsán a közgondolkodásban tévhitek állnak fenn.
A jogsértő hatást a digitális maszkolás sem szünteti meg
A maszkolás segítségével a kamera lencséjével lefedett megfigyelési területet részben (v...
Lassan öt éve publikált korábbi cikkünkben a privát vagyonvédelmi kamerák üzemeltetésével kapcsolatos jogi aspektusokat vetettük fel annak szemléltetésére, hogy a kamerák, illetve a megfigyelni kívánt terület nem megfelelő kiválasztása milyen jogi következményekkel járhat.
Időközben a technika ezen a téren is látványos fejlődésen ment keresztül, így napjainkban már bárki számára elérhetőek olyan térfigyelő kamerák, amik telefonos applikáción keresztül is irányíthatóak, illetve az applikáci...