A foglaló az ingatlan adásvételi szerződések döntő többségében előfordul, azonban annak részletes szabályaival a szerződő felek általában nincsenek tisztában. Ebben a cikkben egy kúriai döntésen keresztül foglaljuk össze, mire kell odafigyelni a szerződéskötéskor, ha foglaló kerül átadásra.
A Ptk. rendelkezései viszonylag egyszerűek és tömörek a foglaló vonatkozásában:
„A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősíté...
Szerző: Dr. Fehér Attila LL. M.
A Polgári Törvénykönyv korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályai alapján a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt.
Ez a felsorolás azonban nem kizárólagos, a társaság tagjai a társasági szerződésben egyéb eseteket is szabályozhatnak, amelyre ki akarják terjeszteni a taggy...
A korlátolt felelősségű társaság tagjának halálával az örökös tulajdonosává válik az elhunyt tag hagyatékába tartozó üzletrésznek.
Az öröklés önmagában nem elegendő a taggá váláshoz. A Ptk. 3:170. § (1) bekezdése értelmében a tag halála esetén örököse – szemben az üzletrésznek a Ptk. 168. § (2) bekezdésében szabályozott ügyleti úton való megszerzésével – nem köteles a szerzés tényét az adatok tagjegyzéken való átvezetése érdekében bejelenteni az ügyvezetőnek, hanem kérheti a tagjegyzékbe v...
A bizonyítás lefolytatására a polgári perrendtartás szabályai szerint az érdemi tárgyalási szakban kerül sor, azonban szükséges esetben lehetőség van egyes bizonyítási cselekmények korábbi lefolytatására is; így a perindítás előtt, illetve a perindítást követően a keresetlevél perfelvételre alkalmasságától kezdődően is, előzetes bizonyítási eljárásként.
Előzetes bizonyítás iránti kérelmet a közjegyző előtt is elő lehet terjeszteni – cikkünk most erre az előzetes bizonyítási lehetőségre kon...
A munkaszerződés megkötésére, illetve módosítására főszabály szerint az azt megkötő felek (munkáltató és munkavállaló) közös akaratával van lehetőség, azonban a Munka törvénykönyve tartalmaz olyan eseteket, amikor a szerződés módosítására sor kerül(het) akkor is, ha azt csak az egyik fél kezdeményezi.
Az első ilyen eset az a Munka törvénykönyvében meghatározott, hosszabb időtartamú távollétet követően a munkáltatót terhelő kötelezettségből következik.
Gyermekgondozás, hozzátartozó tartó...
2023 szeptember 1. napján lép hatályba a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosítása, amely induló vállalkozások részére egyszerűbbé teheti a befektetői tőkebevonást.
A jogintézmény az induló vállalkozások finanszírozásának speciális jogi eszköze, amely az eredményesen működő innovációs ökoszisztémákban (pl. Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Észtország) évtizedek óta elérhető és széles körben alkalmazott.
A tőkévé konvertálható kölcsön üzletréssz...
Az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény számos agrár tárgyú jogszabályt módosított, többet között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt.
Az egyik lényeges módosítás, hogy a föld helyben szokásos átlagos forgalmi értékének megállapítására vonatkozó, 2023. május 1. napján hatályba lépett rendelkezéseket a módosítás hatályon kívül helyezi.
A két hónapig hatályban volt rendelkezések szerint, h...
A társasházakról szóló törvény rendelkezése alapján a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (azaz a közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a Szervezeti és Működési Szabályzat másképp nem rendelkezik.
A Kúria Pfv.VII.20.817/2022/7. ügyszámon meghozott döntésének alapjául az alábbi tényállás szolgált:
Az alperes által ...