A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: helyi adó törvény) felhatalmazása alapján a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat, valamint települési adókat vezethet be. Ingatlanokkal kapcsolatosan két adótípus merülhet fel: az építményadó és a telekadó.
A helyi adó törvény mindkét adónem esetében azonosan szabályoz: „az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény/telek tulajd...
Szerző: Dr. Fehér Attila LL. M.
A Munka törvénykönyvének 166. §-a alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt, azonban mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
A vizsgált eseti ügyben a munkavállaló – ...
Amennyiben a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, az Mt. szabályai szerint köteles megtéríteni a munkavállaló részére az okozott kárt.
A kártérítési igény körében a munkavállaló választhat, az alábbiak közül:
tételes kártérítési igénnyel él, amely esetben a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét, vagy
átalány-kártérítést választ, amikor a munkáltatói felmondás esetén irá...
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 28. § (14) bekezdése alapján értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemnek minősül az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha az adókötelezettség Szja. tv. szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
Az Szja tv. 67. § (1) bekezdése alapján árfolyamnyereségből szárma...
A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be (egy kiskapu van csak: a kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik, legkorábban házasodni 16 évesen lehet).
A kiskorúságon belül a polgári jog szabályai megkülönböztetnek korlátozottan cselekvőképes kiskorút, aki a 14. életévét betöltötte, és cselekvőképtelen kiskorút, aki a 14. életévét nem töltötte be (a korlátozott cselekvőképesség és a nagykorúság eléréséhez a születés percét és óráját nem, csak a ...
Az Országgyűlés elé került „A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” című törvényjavaslat, amellyel számos egyéb jogszabály mellett módosítani fogják a munka törvénykönyvét, illetve a munkavédelemről szóló törvényt, pontosítva a távmunkavégzésre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.
A törvénymódosítással a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe való átemelése történik meg. Különbséget tesznek a számítástechnikai eszköz al...
2021. november 1-jén lépett hatályba a nagy visszhangot kapott 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről.
A rendelet jogalkotó által megjelölt célja annak biztosítása, hogy a cégek, vállalkozások és intézmények jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás beadását a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.
A munkáltató – az egészség megóvása érd...
A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a jogi személy (gazdasági társaság) irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult, aki vagy akik ügyvezetési tevékenységet a jogi személy érdekének megfelelően köteles(ek) ellátni.
Vezető tisztségviselő (ez korlátolt felelősségű társaság esetében ügyvezető) természetes vagy jogi személy is le...