Szerzői jogi kisokos II. – Mit nem véd a szerzői jog?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2020.02.06 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk első részében megvizsgáltuk, hogy mitől szellemi alkotás egy szellemi alkotás, és hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben. Így a kedves Olvasó már tisztában van a szerzői jogi védelem ún. területi és minőségi követelményével.

Jelen cikkünkben pedig számba vesszük, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak, azaz nem részesülnek szerzői jogi védelemben. Megfigyelhető, hogy a szerzői jogi védelem hiánya a legtöbb esetben vagy arra vezethető vissza, hogy az adott mű nem tartozik az irodalom, a tudomány, illetve a művészet körébe, vagy nem teljesíti az előző cikkünkben részletezett ún. minőségi követelmény valamely feltételét.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A jogalkotónak természetesen nem az volt a célja, hogy törvényi szinten rögzítsen minden olyan művet, amelyre nem terjed ki a szerzői jogi védelem. Egy ilyen célkitűzést egyébként sem lehetne teljesíteni. Így a jogalkotó csupán azon műveket nevesíti, melyek esetében vélhetően nehezen lehetett megállapítani, hogy vajon részesülnek-e szerzői jogi védelemben, vagy sem. Bár a törvény így is tartalmaz olyan elemeket, melyek láttán a kedves Olvasó joggal gondolhatja majd, hogy „de hát ez egyértelmű”.

Nem tartoznak az Szjt. védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. A szerzői jogi védelem nem terjed ki továbbá a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre. Ezen rendelkezések – mint ahogy korábban utaltunk rá – viszonylag egyértelműek, így talán nem szorulnak különösebb magyarázatra.

A következő eset viszont már érdekesebb. Ugyanis a törvény kimondja, hogy valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet sem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

Miről is van szó?

Mindennapi életünk során gyakran előfordul az az eset, hogy valakit megvádolunk azzal, hogy ellopta az ötletünket. Az irodalom, a tudomány és a művészet területén is gyakran találkozhatunk olyan, sokszor a végletekig elfajuló vitákkal, melyek alapja egy ötlet ellopása. Azonban a fenti törvényi rendelkezés egyértelműen leszögezi, hogy egy jó ötlet még önmagában nem részesül szerzői jogi védelemben.

És itt visszakanyarodunk ahhoz, az előző cikkünkben már közölt alapvetéshez, mely szerint a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Azaz az Szjt. nem magát a szellemi tevékenységet, hanem annak eredményét védi. Tehát egy gondolat, egy ötlet önmagában még nem minősül szerzői jogi oltalom alatt álló szellemi alkotásnak. Így a gyakorlatban nem árt odafigyelni arra, hogy kivel osztjuk meg a forradalminak tűnő új ötletünket, nehogy kellemetlen meglepetés érjen.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége

Kedvezményes ár 2024. november 30-ig
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

A jogalkotó továbbá rögzíti, hogy a folklór kifejeződései sem részesülnek szerzői jogi védelemben. Azonban hangsúlyozandó, hogy e rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.

Talán e körben érdemes még szót ejteni az először külföldön nyilvánosságra kerülő művekről is. Hiszen ezen alkotásokra csak akkor terjed ki az Szjt. védelme, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.

Kiemelten hangsúlyozzuk, hogy a gyakorlatban sokszor igen nehéz meghatározni egy-egy alkotásról, hogy az most szerzői jog által védett szellemi alkotásnak minősül-e vagy sem. Így nyugodtan vegyünk igénybe jogi segítséget abban az esetben, ha elbizonytalanodunk.

Cikksorozatunk folytatódik.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja