Szerzői jogi kisokos III. – ki a szerzői jog jogosultja?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2020.02.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk korábbi írásaiban megvizsgáltuk, hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben, továbbá, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak.  Jelen cikkünkben pedig azzal foglalkozunk, hogy ki a szerzői jog jogosultja.

Az Szjt. igen egyértelműen kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, azaz a szerzőt. Ám hiába ez a határozott rendelkezés, a gyakorlatban sokszor igen nehéz meghatározni, hogy ki is minősül a mű szerzőjének. Ezért maga a jogalkotó is számtalan részletszabállyal kívánja segíteni a szerző meghatározását.

Vegyünk számba néhányat e részletszabályok közül!

Szerzői jogi védelem alatt áll más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. Ha például egy külföldi irodalmi mű magyar nyelvű fordítása a fordítói tevékenység színvonalára tekintettel egyéni, eredeti jelleggel bír, akkor a magyar nyelvű fordítás szerzői műnek minősül, melynek jogosultja a fordító. Természetesen a fenti, önálló szellemi alkotást létrehozó tevékenységek nem sérthetik az eredeti mű szerzőjének jogait, azaz egy mű átdolgozásához, feldolgozásához és fordításához szükséges az eredeti mű szerzőjének engedélye.

Ha pedig egy műnek egyszerre több szerzője van, azt a joggyakorlat közös műnek nevezi. És ha e közös műnek a részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és kétség esetén egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat. E szerzői jog megsértése ellen pedig bármelyik szerzőtárs akár önállóan is felléphet.

Ha egy műnek egyszerre több szerzője van, de a mű részei önállóan is felhasználhatók, akkor összekapcsolt művekről beszélünk. Ez esetben a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Azonban az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.

Együttesen létrehozott műről – mint külön kategóriáról – abban az esetben beszélhetünk, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni. Ez esetben a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt illeti meg a szerzői jog, akinek vagy amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és aki vagy amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. Együttesen létrehozott műnek minősül például a nemzeti szabvány.

Továbbá abban az esetben, ha egy gyűjtemény tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jelleggel bír, akkor a gyűjtemény, mint gyűjteményes mű szerzői jogi védelemben részesül. A védelem a gyűjteményes művet akkor is megilleti, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. A gyűjteményes mű tekintetében pedig a szerkesztőt illeti meg a szerzői jog. Ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és a kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait. Továbbá fontos hangsúlyozni, hogy a gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes művet alkotó művekre.

Érdekes továbbá a név nélkül vagy álnéven alkotott művek helyzete. Ilyen esetben ugyanis –tehát, ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra – a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra. Tehát a mű valódi szerzője továbbra is a szerzői jog jogosultja marad, azonban addig, amíg nem fedi fel szerzői kilétét, addig helyette az a személy jogosult a szerzői jogok gyakorlására, aki a művet először nyilvánosságra hozta.

A fenti részletszabályok természetesen nem képesek valamennyi, a gyakorlatban előforduló helyzet megoldására. Hiszen – a szerzői jogi oltalom fennállásának eldöntéséhez hasonlóan – sokszor nehéz eldönteni, hogy egy adott mű esetében kit illet meg a szerzői jog.

Cikksorozatunk folytatódik.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.