Szerzői jogi kisokos IV. – A szerzői jog keletkezése és tartalma

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2020.04.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Életünket alapjaiban változtatta meg a COVID-19 vírus okozta veszélyhelyzet. Az emberi kreativitás természetesen ebben a helyzetben is utat tör magának, és számtalan módon mutatkozik meg az ember alkotás iránti vágya. Gondoljunk csak az egyre népszerűbb erkélykoncertekre, korábbi slágerek feldolgozására vagy a videómegosztó portálokon terjedő „hogyan készíts ezt meg azt” témájú vagy éppen tornagyakorlatokat bemutató videókra.

Sokan tehát csak most csöppennek bele a videók, előadások és más egyéb szellemi alkotások világába. Így tehát nem árt tisztában lenni az alkotókat megillető jogokkal és kötelezettségekkel. Nehogy a kellemes időtöltésnek végül jogsértés legyen a vége!

Cikksorozatunk korábbi írásaiban megvizsgáltuk, mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben, valamint, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak. Egy külön cikkben foglalkoztunk továbbá a szerzői jog jogosultjának meghatározásával.

Jelen írásunkban megvizsgáljuk a szerzői jog keletkezésének időpontját, továbbá számba vesszük a szerzőt megillető szerzői jog tartalmát.

A szerzői jog keletkezésének időpontját illetően az Szjt. igen egyértelműen fogalmaz: a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok összessége. Ez egy igen világos rendelkezés, mely talán nem szorul további magyarázatra.

Azonban kifejezetten hangsúlyozzuk, hogy a fenti rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a szerzői jogi védelmet keletkeztető jogi tény nem más, mint a mű létrejötte.

Tehát az igen népszerű tévhittel ellentétben a szerzői jogi védelem nincs formális követelmény teljesítéséhez kötve. Azaz a jogvédelemnek nem feltétele a mű „levédetése”. A művek önkéntes letétele vagy letétel nélküli nyilvántartásba vétele kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a mű meglétét és tartalmát bizonyítsa.

A fentieken túl továbbá nem előfeltétel a mű nyilvánosságra hozatala vagy terjesztése sem. Így az a mű, amely egy íróasztalfiók alján vagy a családi laptop merevlemezén lapul, ugyanolyan szerzői jogi védelemben részesül, mint a nagyérdemű előtt bemutatott, ünnepelt alkotás. A képzőművészeti alkotások esetében szokásos zsűrizésnek sincs szerzői jogot keletkeztető hatása.

Most, hogy a fentieket tisztáztuk, nézzük meg, mit is jelent a szerzői jogok összessége!

A szerzőt megillető szerzői jogokat két fő csoportra oszthatjuk: vannak a személyhez fűződő jogok, s vannak a vagyoni jogok.

A törvényi rendelkezés elsőre igen szigorúnak tűnik, mikor rögzíti, hogy a szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Azonban, miután cikksorozatunk további részeiben megvizsgáljuk majd ezeket a forgalomképtelen személyhez fűződő jogokat, rögtön rájövünk, hogy nem indokolatlan szigorról, hanem egy igen logikus és szinte magától értetődő rendelkezésről van szó.

A vagyoni jogok tekintetében az Szjt. szintén rögzíti, hogy azok nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át, és azokról lemondani sem lehet. Azonban e körben a jogalkotó már meghatároz bizonyos kivételeket.

Ilyen kivételnek minősül a vagyoni jogok örökölhetősége, továbbá, hogy róluk halál esetére rendelkezni is lehet. Valamint a vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára is rendelkezhetnek.

További fontos és a gyakorlatban igen gyakran előforduló kivétel, hogy a vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző pedig – a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.

Cikksorozatunk következő részében – ahogyan korábban már utaltunk rá – közelebbről is megvizsgáljuk a személyhez fűződő jogokat.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.