Szöveges értékelések a webshopon I. – Teljes véleményszabadság vagy szigorú cenzúra?

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2022.10.13 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Az online térben elérhető vásárlói értékelések és egyéb hozzászólások aranyat érhetnek webshopunk népszerűségének növelése során, így mára már általánossá vált a szöveges értékelések közzétételének lehetősége a webshopok felületein, illetve azok közösségi média profiljain.

A fenti megállapítás nyomán amikor lehetőséget adunk webshopunk véleményezésére, alapvetően annak pozitív hozadékaival (népszerűség, vásárlói bizalom, elköteleződés növelése) számolunk, holott aki látott már valaha kommentmezőt, tudja, hogy a legtökéletesebb termék vagy szolgáltatás sem lehet híján fanyalgó hozzászólásoknak. 

Felmerül tehát a kérdés, melyik a helyes út: a „rossz reklám is reklám” téziséből kiindulva minden hozzászólás szabadon jelenhessen meg, netán „webshopunkról vagy jót vagy semmit” alapon szigorú cenzúrába fogunk? A kérdésfeltevés már sugallja, hogy a megoldás ezúttal is ezen két véglet között található, és jelen cikkemben ennek a kérdésnek a jogi aspektusait fogom bemutatni.

A hozzászólások adta távolság biztonságában gyakran feledésbe merül, hogy egy „ártatlan” komment is számtalan jogsértést valósíthat meg: a becsületsértés, a jóhírnév vagy üzleti titok megsértése, de a személyes adatok megsértése is megvalósulhat hozzászólás formájában, és emiatt felelősségre vonással járhat.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy a jogsértő hozzászólások megjelenítése nem csupán morális vagy esztétikai kérdés a felületet üzemeltető webshoptulajdonos részéről; ugyanis a magyar bírósági gyakorlat szerint a honlap üzemeltetőjének jogi felelőssége is megállapítható ezekért a hozzászólásokért.

A BH 2016.330. számú eseti döntésben rögzítésre került, hogy „a Facebook profil fenntartója is felelősséggel tartozik a profiloldalán megjelenő jogsértő tartalmú közlésekért”. Az ítélet indokolása számos olyan érdekes megállapítást tartalmaz, amelyek iránymutatásként szolgálhatnak a hozzászólások moderálása szempontjából is:

„A becsületet, jóhírnevet sértő tartalmú komment tekintetében a jogsértő magatartás egyfelől a sértő tartalmú véleménynyilvánítás vagy tényállítás, másfelől annak közlése. A Facebook profil fenntartója, működtetője önmagában a sértő tartalmú hozzászólások közlésével is jogsértést követ el, függetlenül attól, hogy az érintett bejegyzés honlapján való elhelyezéséről tudomást szerzett-e. Azzal ugyanis, hogy a kommentek elhelyezésére lehetőséget biztosító honlapot üzemeltet, illetve Facebook profilt használ, vállalja annak kockázatát, hogy ott jogsértő tartalmú közlemények is megjelenhetnek.”

Magyarán még azzal sem mentesülhetünk a felelősség alól, ha nem észleltük a jogsértő kommentet a honlapunkon vagy közösségimédia-felületünkön, mivel úgy tekintettünk a kommentmezőre, mint egy tőlünk független platformra.

A webshopok által üzemeltetett honlapok és közösségimédia-felületek felelősségre vonása ráadásul könnyebb utat kínál a jogsérelmet szenvedő személy részére is: amíg a hozzászólást ténylegesen jegyző magánszemély személyes adatai nem vagy nehezebben hozzáférhetőek, egy vállalkozás valamennyi olyan adata nyilvános, amely egy esetleges perindításhoz szükséges. Ráadásul egy potenciálisan nagyobb összegű sérelemdíj-követelést is jobb eséllyel lehet érvényesíteni egy vállalkozással, mint a hozzászólást író „KPetike19”-cel szemben.

A fentiek alapján tehát nem csupán marketing, hanem nyomós jogi érdek is fűződik ahhoz, hogy a webshopunk kommentmezői ne a teljes szabályozatlanság színterei legyenek. Cikkem következő részében azokat a lehetőségeket fogom bemutatni, amelyek jogszerű módon alkalmasak a kommentmező kordában tartására.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.