Tanúként idéztek egy bírósági tárgyalásra. Mit tegyek?

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Szabó Andrea Blanka | 2018.12.13 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Könnyen kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy az általunk látott vagy tudomásunkra jutott információ egy büntetőügyben vagy polgári perben az ügy megítéléséhez nélkülözhetetlen, ezért tanúvallomást kell tennünk.

Amennyiben a bíróság tanúként idéz minket egy bírósági tárgyalásra, érdemes tudnunk néhány dolgot, ezért vegyük sorra, hogy ilyen esetben milyen jogaink és kötelezettségeink vannak, valamint nézzünk néhány gyakorlati kérdést.

Az első és legfontosabb, hogy megjelenési kötelezettségünk van, a bíróság idézése esetén a tárgyalásról indokolatlanul nem maradhatunk távol.  Ha mégis ezt tesszük, a bíróság bírsággal sújthat, de bírságolás esetén sem „ússzuk meg” a tanúzást: az ügyben a következő kitűzött tárgyaláson ugyanúgy meg kell jelennünk. Ami még ennél is komolyabb, hogy akár rendőrségi elővezetésre is sor kerülhet. Ezt a súlyos szankciót nem az első mulasztáskor szokás alkalmazni, de nem érdemes az eljáró bíróság tűréshatárát feszegetni.

Azt, hogy mi tartozik az indokolt távolmaradási okok körébe, nem sorolja fel tételesen jogszabály. Az elfogadható okok, indokok minden esetben társadalmilag méltányolható esetköröket jelentenek és megítélésük bírói mérlegelés alá esik. Ilyen eset lehet súlyos betegség vagy előre igazolt külföldi utazás. Lényeges, hogy maga a munkavégzés nem kellő hivatkozási alap, a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól a bírósági vagy hatósági felhívásra történő kötelező megjelenés idejére, ezért a munkáltató köteles a munkavállalót arra az időre a munkavégzés alól felmenteni (ez pedig nem egyenlő a szabadsággal!).

Amennyiben az idézés kézhezvételét követően úgy látjuk, hogy a tárgyaláson való megjelenésünk valamilyen akadályba ütközik, mihamarabb és mindenképpen írásban jelezzük azt a bíróság felé, az idézésen szereplő ügyszám feltüntetésével.

Amit fontos még tudnunk a vallomástétellel kapcsolatban, az az igazmondási kötelezettség. Tanúként kötelesek vagyunk legjobb tudomásunk szerint az igazat mondani. Sokszor előfordul az az eset, amikor a kérdéses esemény időpontjához képest akár évekkel később kíván meghallgatni minket a bíróság. Ilyen esetben már természetes, hogy megkopnak az emlékeink. A bíróságon ezért nem kell mindig mindenáron érdemi választ adnunk egy kérdésre – pl. milyen színű ruhában volt valaki – még akkor sem, ha érezzük, hogy ezt várnák el tőlünk. Az igazmondási kötelezettség, valamint az ügy bírói megítélése szempontjából is azzal tesszük a legjobbat, ha ködös emlékeink esetén egyszerűen annyit válaszolunk: „erre sajnos nem emlékszem”. Természetszerűleg a „nem emlékszem” választ sem lehet visszaélésszerűen alkalmazni, ha valamiről kényelmetlen nyilatkoznunk vagy egyéb okból nem szeretnénk, mert ez megint csak szankciókkal járhat később.

A vallomástételt akkor tagadhatjuk meg, ha erre jogszabály feljogosít. Ennek széles körben ismert esete az, hogy nem vagyunk kötelesek vallomást tenni, ha hozzátartozónk érintett az ügyben, vagy ha saját magunkat vagy hozzátartozónkat bűncselekmény elkövetésével vádolnánk.

A fenti kötelezettségeken túl, jogok is megilletnek minket. Többek között lényeges, hogy tanúként kérhetjük az eljárásban adataink zártan történő kezelését. Ez azt jelenti, hogy az ügy iratai között lakcímünk, és akár nevünk is külön, lezárt borítékban kerül elhelyezésre. Ezeket az adatokat ilyen esetben csak a bíróság és hatóság ismerheti meg.

Jogosultak vagyunk továbbá a megjelenéssel összefüggésben felmerült költségeink megtérítésére is. Emiatt mindenképpen érdemes megtartanunk az útra vásárolt vonatjegyet (másodosztályt térítenek), buszjegyet, és ezt bemutatni a bíróságon, illetve amennyiben autóval utazunk, az állandó lakóhelyünktől a bíróság épületéig megtett kilométerek alapján költségtérítésre tarthatunk igényt.

Végezetül vegyünk sorra néhány gyakorlati kérdést! A tárgyalásra mindenképpen személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával érkezzünk, valamint vigyük magunkkal az idézést, annak érdekében, hogy tudjuk, hogy melyik tárgyalóterembe várnak minket. Minden esetben legyünk pontosak, mert főszabály szerint a tárgyalás megkezdésekor egy alkalommal szólítja a bíróság az idézetteket, és még mielőtt a tárgyalás megkezdődik, számba veszi a megjelenteket. Késés esetén telefonáljunk be a bíróságra, hogy elkerüljük az esetleges bírságolást.

Előfordul, hogy több tanú idézése esetén mindenkinek a kezdési időpontra kell érkeznie, de nyilvánvalóan csak egymást követően tudja meghallgatni őket a bíróság. Erre tekintettel, valamint arra, hogy egy tárgyalás bármely okból elhúzódhat, elővigyázatosságból számítsunk több órás időtartamra, és – amennyiben autóval érkezünk – hosszabb időre váltsunk parkolójegyet. Ez azért is fontos, mert a megjelent tanú a bíróság épületét csak a bíróság kifejezett engedélyével hagyhatja el, így nem igazán van arra lehetőség, hogy bárki „kiugorjon” egy újabb parkolójegyért.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, vagy segítségre lenne szüksége, forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal csapatához!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.