Teljesítési segéd

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2022.07.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Főszabály szerint a szerződést megkötő felek a saját kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe. Legegyszerűbben úgy is fogalmazhatunk, hogy a felek jogosultak alvállalkozó igénybevételére. Ezt a főszabályt a felek általánosan is kizárhatják a szerződésükben, de megállapodhatnak úgy is, hogy a szerződést kifejezetten a szerződő fél (vagy egy meghatározott személy) személyesen teljesítse. „[…] úgy tűnik a (2) bekezdés rendelkezéseiből, hogy nemcsak kifejezett megállapodás esetén, hanem jogszabály ilyen tartalmú rendelkezése mellett, illetve akkor sem lehet közreműködőt igénybe venni, ha a szolgáltatás jellegéből ez következik” [új Ptk. Kommentár a gyakorlat számára, HVG ORAC]. Például egy ügyvédi irodával kötött szerződés esetében megállapodhatunk úgy is, hogy kifejezetten az irodavezető ügyvédnek kell részt vennie a szerződés teljesítésében. 

Fontos szabály, hogy ha a jogosultnak károsodástól való megóvása érdekében szükséges, a kötelezett más személy közreműködését akkor is igénybe veheti, ha a szolgáltatás jellege, jogszabály rendelkezése vagy a felek megállapodása szerint egyébként személyesen köteles eljárni.

Természetesen nem csak vállalkozási szerződéseknél beszélhetünk teljesítési segédekről („alvállalkozókról”). Például egy kölcsönnel finanszírozott ingatlan adásvételi szerződés esetében a vevő teljesítési segédjének minősül a finanszírozást nyújtó bank is. Másik egyszerű példa: amennyiben a pizzafutár nem az adott étterem alkalmazásában áll, hanem az étterem megbízási szerződést kötött vele, úgy a pizzafutár is teljesítési segédnek minősül.

A közreműködőért való felelősség

Általános főszabály, hogy aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybe vett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el [Ptk. 6:148. §]. Ha azonban a kötelezettnek más személy igénybevételére nem volt joga (a felek kizárták a szerződésükben vagy kifejezetten így állapodtak meg), felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.

Ezen szabályok alapján, ha az alvállalkozó szerződésszegéssel kárt okoz a megrendelőnek (például hibásan teljesít), akkor a megrendelő felé tehát a vállalkozó felel, ugyanakkor a vállalkozónak megtérítési (represszív) igénye keletkezik az alvállalkozóval szemben. Ezt az igényét (jogát) mindaddig érvényesítheti, amíg a megrendelővel szemben helytállni tartozik.

Amennyiben jótállással kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.