Tényleg lehet ügyvezető a betéti társaság kültagja?

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter , Bognár Ildikó | 2019.07.18 | Cégjog

Tényleg.  A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:156. §-ban foglalt hatályos rendelekezés ellenére is, mely úgy szól, hogy „A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.”

Ez a normaszabály egybecseng a jelenleg hatályos Ptk. előtti időben a gazdasági társaságokról szóló törvény valóban tiltó szabályával, mely így megtévesztő. Csakhogy a normakörnyezet ma már merőben más és így a tartalom is. Nézzünk együtt utána!

Bizonyára jártak már úgy, hogy a mindennapjaik során felmerült problémájukra egy-egy jogszabály soraira támaszkodva próbáltak megoldást találni, az adott normaszöveget nyelvtanilag értelmezték, ám később azzal szembesülhettek, hogy sokszor egy-egy ott leírt mondat ellentétben áll a gyakorlatban tapasztaltakkal.

Ennek az az oka többnyire – természetesen azért vannak csapnivaló, rossz jogszabályok is –, hogy az adott jogszabályt, mint rendelkezések összességét komplexen szabad csak, az adott jogszabály céljával és társadalmi rendeltetésével összhangban értelmezni, különben előfordulhat, hogy „jégre szaladunk és felborulunk”.

Igen jó példa erre a betéti társaság kültagjának ügyvezetővé választása. A legtöbb gyakorló szakember kapásból rávágja, hogy kültag nem láthatja el a társaság ügyvezetését, mivel arról a Ptk. 3:156. §-ban egy konkrét rendelkezést találhatunk, amely úgy szól, hogy „A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.”

Ezt olvasva, ez egy igen meggyőző s egyértelmű alátámasztásnak tűnik arra nézve, hogy a betéti társaságok esetében az ügyvezetői pozíciót csak és kizárólag a beltag láthatja el, ellenkező esetben a cégbíróság el fogja utasítani a bejegyzés iránti kérelmet.

Ám sokan megfeledkeznek arról, hogy a törvényeket hogyan is kell helyesen értelmezni. A Ptk. alapvetően egy diszpozitív (megengedő) normaegyüttes, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy mindent szabad, amit nem tilt. De egy ilyen egyértelmű, első olvasatra tiltásnak tűnő rendelkezés mellett, miszerint „a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője”, hogyan jutunk el oda jogszerűen, hogy mégis…?

A Ptk. 3:156. §-ban foglalt rendelkezés valójában a tiltó főszabály vagy csak egy kisegítő rendelkezés?

Nos, ez utóbbi. Mert a Ptk. 3:4. § (1) bekezdésében található a főszabály, mely kimondja, hogy a jogi személyt létrehozó személyek szabadon dönthetnek annak szervezetéről, a (3) bekezdés pedig úgy határoz, hogy a jogi személy tagjai abban az esetben nem térhetnek el a törvényben leírtaktól, ha „az eltérést a törvény tiltja”, ám a Ptk. 3:156. §-ban nem található e fajta tiltás.

Ez, a főszabályhoz képest speciális szabály csak egy „ajánlás” arra nézve, hogy a beltagra ruházza a betéti társaság ügyvezetését. A Ptk.-ból kiderül, a betéti társaság beltagja az, aki felel a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségeiért. Tehát – az ajánlásnak megfelelően – célszerű, ha a beltag irányítja a társaság üzleti tevékenységét, mivel így sokkal óvatosabb, megfontoltabb döntéseket fog hozni, hiszen neki kell felelnie az esetleges következményekért. Ezzel szemben fenn áll annak a veszélye, hogy a kültag nem fog olyan körültekintően eljárni, mivel nem ő fog vagyonával helytállni a nem várt veszteségekért.

Mindezekkel csupán egyfajta célszerűségi megfontolást akart kifejezni a jogalkotó, ám ez nem jelenti azt, hogy ennek így kell lennie és tiltaná a Ptk. a kültag ügyvezetővé történő kinevezését. Viszont ebben az esetben a beltag kockázata megnő, egyetemlegesen felel a kültaggal a társaság vagyona által nem fedezett veszteségekért.

A kültag ügyvezetővé „választhatóságát”  közvetett módon igazolja a  cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 5. számú melléklete, ahol a betéti társaság szerződésmintáját találhatjuk, amelynek az ügyvezetés és képviseletről szóló 11. pontjában a kitöltés során kültagot is megjelölhetünk ügyvezetői pozícióra. Úgy gondoljuk, hogy a szerződésminta által engedett ezen lehetőségnél nincs is szükség pontosabb alátámasztásra, hiszen annak megalkotása és elfogadása törvényes keretek között történt.

Végezetül pedig, irodánk joggyakorlata is megerősítheti a fentieket, ugyanis az egyik legutóbbi cégalapításunk során a  cégbíróság 13-06-072235 cégjegyzékszám alatt bejegyezte a Majoros és Mayer Betéti Társaságot, amelyben a társaság egyedüli vezető tisztségviselője a kültag mint ügyvezető lett.

Ha a téma részletesebben is érdekli, forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal cégjogban jártas kollegáihoz, akik naprakész felvilágosítást és segítséget tudnak adni még az ilyen összetett témákban is!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.