Teremgarázsok kamerás megfigyelése? Nem is olyan egyszerű!

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.05.28 | Adatvédelem

Korábbi cikkünkben a társasházi kamerarendszerek üzemeltetésének egyes adatvédelmi jellegű kérdései már bemutatásra kerültek. A jelen bejegyzésünkben a társasházi törvénynek [2003. évi CXXXIII. törvény; (Tht.)] a kamerarendszerre vonatkozó rendelkezéseit a teremgarázsok tekintetében értékeljük.

A Tht. úgy rendelkezik, hogy a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet, továbbá a kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve.

A társasházak jogi jellemzője, hogy az egyes lakások vagy nem lakás céljáró szolgáló helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonában állnak, míg a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

A társasházi épületekben létesített teremgarázsokat – a lakásokkal egyező módon – külön albetéten hozzák létre, azaz a teremgarázs funkciójára szolgáló helyiség is társasházi külön tulajdont képez. Az így albetétesített teremgarázsban elsősorban a társasház lakói szereznek tulajdont. A jellemzően nagyszámú tulajdonostárs osztatlan közös tulajdonában álló teremgarázsban az egyes beállóhelyek tekintetében pedig az alapító okiratban rögzített használati megállapodás az irányadó. Tehát a teremgarázs a Tht. tekintetében külön tulajdonnak minősül, míg az érintett tulajdonostársak belső jogviszonyára a közös tulajdonra vonatkozó szabályok alkalmazandóak; ezért is szükséges a beállóhely értékesítésekor a tulajdonostársakat az elővásárlási jog gyakorlására felhívni.

A Tht. fenti rendelkezéseiből pedig az következik, hogy mivel a teremgarázs társasházi külön tulajdonnak minősül, így a közgyűlés annak kamerás megfigyeléséről sem dönthet, és a kamera ekként a teremgarázs bejáratára sem irányulhat. Ez a következtetés a mindennapi gyakorlattal, és a praktikummal teljes mértékben szemben áll, azonban a jogszabályi rendelkezésekből ez egyértelműen megállapítható.

A teremgarázs kamerás megfigyelése csak a teremgarázs tulajdonosainak határozata alapján lenne lehetséges, és a kamerarendszer kiépítésének, üzemeltetésének költségei őket terheli, ahogy őket terheli az is, hogy az adatvédelmi előírásoknak mindenben megfeleljen a kamerarendszer. Természetesen van lehetőség arra, hogy ennek költségeit a társasház átvállalja, illetve, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátásával a társasház kamerarendszerének üzemeltetője kerüljön megbízásra, azonban fontos kiemelni, hogy két különböző jogviszonyról, és két különböző felelősségi formáról van szó.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.