Termőföld más célú hasznosítása III.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2020.07.16 | Ingatlan

A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban, míg a második részben a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintettük át.

Cikksorozatunk harmadik részében a más célú hasznosítás iránti kérelem és eljárás szabályozását vesszük át.

Mindenekelőtt azt fontos tisztázni – habár erre már utaltunk cikkünk első részében –, hogy mi minősül a termőföld más célú hasznosításának

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tfvt.) rendelkezései szerint termőföld más célú hasznosításnak minősül a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik.

Emellett más célú hasznosításnak minősül a termőföld belterületbe vonásának engedélyezése is.

Azonban fontos megemlíteni, hogy nem minősül a termőföld más célú hasznosításának, ha a tulajdonos a zártkerti ingatlana művelési ágának zártkerti művelés alól kivett területként történő átvezetését kérelmezi az illetékes ingatlanügyi hatóságnál.

Főszabály szerint a termőföldet az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) engedélyével lehet más célra hasznosítani. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az engedély kizárólag egy elvi engedély, ami arra vonatkozik, hogy az ingatlanügyi hatóság a vonatkozó jogszabályok alapján lehetőséget ad a kérelmezőnek arra, hogy a termőföldet más célra hasznosítsa abban az esetben, ha minden egyéb engedély rendelkezésre áll. Azaz, a más célú hasznosítási engedély nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

A Tfvt. értelmében termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint is csak kivételesen indokolt esetben, és akkor is csak átlagos vagy annál rosszabb minőségű termőföldet lehet más célra hasznosítani. Azt, hogy mi minősül átlagos minőségnek, az határozza meg, hogy mekkora az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlaga. Azaz minden településen más értékkel bír, pl. egy átlagos minőségű szántó.

A Tfvt. – a fenti főszabály alóli kivételként – meghatároz néhány esetet, amikor kivételesen átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételére is van lehetőség. E szerint átlagosnál jobb minőségű termőföldet csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni például egy meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, vagy a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt, illetve azt a területet is, amelyet a Kormány határozatával beruházási célterületté nyilvánított.

A más célú hasznosítás engedélyezésére irányuló kérelemnek többet között tartalmaznia kell az érintett földrészlet megjelölését, a szükséges területigényt, illetve abban nagyon pontosan meg kell határozni az igénybevétel pontos célját és a tervezett időtartamát.

A kérelemhez bizonyos dokumentumok meglétét írja elő a vonatkozó jogszabály. E szerint amennyiben a kérelem nem az érintett földrészlet(ek) teljes területére vonatkozik, akkor a kérelmezőnek csatolnia kell az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott hiteles térképet, amin egyértelműen meg kell jelölnie, hogy pontosan mely területen kívánja a más célú hasznosítást, illetve a térkép mellett szükséges becsatolni az ún. területszámítást, amely pedig a tervezett igénybevétellel érintett térmértéket hivatott bemutatni.

A térkép és területszámítás mellett készíttetni kell és be kell csatolni egy ún. talajvédelmi tervet, amely a talaj humuszos termőrétegének mentésére vonatkozó szakvélemény. Ilyen talajvédelmi tervet a kérelmezőnek akkor kell készíttetnie, ha a más célú hasznosítással érintett területigény a 400 m²-t meghaladja.

Továbbá a Tfvt. előírja a kérelmező részére, hogy be kell szerezni az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területet érint.

Fentieken túl többek között a kérelem benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetni a földvédelmi eljárás díját, ami egy darab ingatatlan esetén 30.000 Ft.

A fentiek szerint összeállított kérelmet az illetékes ingatlanügyi hatóság földvédelmi eljárás keretein belül 30 nap alatt bírálja el. A földvédelmi eljárás az idei évben meghozott változások következtében egyfokú eljárás, ami azt jelenti, hogy az ingatlanügyi hatóságnak a mérlegelési jogkörében meghozott döntésével szemben a kérelmező nem élhet fellebbezéssel, kizárólag a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezheti.

Alapvetően a termőföld más célú hasznosítása – akár időleges, akár végleges – egy igazán sokösszetevős eljárás, amelynek során egy jól megindokolt és a fentiekben említett dokumentumokkal megalapozott kérelem is elbukhat, hiszen arról az eljáró ingatlanügyi hatóság mérlegelési jogkörében dönt, vagyis a hatóságnak nincs engedélyezési kötelezettsége, még akkor sem, ha a kérelmező a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelő kérelmet terjeszt elő.

Cikksorozatunk következő, egyben utolsó részében az engedély nélküli más célú hasznosítás szabályozását tekintjük át.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.