Továbbtanuló nagykorú gyermek tartása

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Demény Zoltán | 2020.03.05 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A továbbtanuló nagykorú gyermek a tartás szempontjából egyfajta köztes állapotban van. A törvény a kiskorúak tartásra való rászorultságát vélelmezi, amely vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után legfeljebb a gyermek 20. életévének betöltéséig fennáll, amennyiben a gyermek középiskolai tanulmányokat folytat.

Ezen 20. életév előtt tehát a gyermek a kiskorúakra vonatkozó tartási szabályok alapján is jogosult tartásra. Ezen esetkört leszámítva a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.

A törvény a korábbi szabályozáshoz képest új rendelkezést tartalmaz annak a követelménynek a rögzítésével, hogy a gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell. A nagykorú gyermektől ugyanis elvárható, hogy elősegítse a szülő tartási kötelezettségre való felkészülését. A szülő megfelelő tájékoztatásának elmaradása nem jogvesztő, azaz ipso iure nem fosztja meg a tartásra való jogától, de esetleg értékelést nyerhet a gyermek érdemtelenségének vizsgálata körében.

Szükséges tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a tartásra jogosult nagykorúnak nem róható fel.

A tanulmányok körét illetően annak van jelentősége, hogy a továbbtanuló gyermek hogyan szerez olyan képesítést, amely önálló életpályájának megkezdését lehetővé teszi. Ilyen lehet a például a szakmunkásképző után az érettségi vizsga letételével járó szakközépiskolai tanulmányok folyamatos végzése is. A tartásdíjra való jogosultság szempontjából szükséges tanulmánynak minősül a második szakma megszerzése, ha a nagykorú gyermeknek rajta kívülálló okból nincs módja arra, hogy eredeti szakmájában elhelyezkedjék, vagy, ha az első szakma gyakorlása egészségügyi szempontból veszéllyel jár.

A tanulmányok végzésének folyamatosnak kell lennie, ugyanakkor megfelelően kell azt is értékelni, hogy miért szakadt meg a folyamatosság. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak fel nem róható. Jelentősége van annak, hogy milyen okból került sor a tanulmányok megszakítására, illetve milyen hosszú ideig szüneteltek a gyermek tanulmányai. Az egészségügyi okból történő, rövidebb ideig tartó megszakítás nyilván kevésbé értékelhető a továbbtanuló nagykorú terhére. A többszörös iskolaváltoztatás, évismétlés a tanulmányok folyamatosságát például megszakítja, így ilyen esetben a nagykorú gyermek tartásdíjra nem jogosult.

A gyermeknek továbbá ezen tanulmányokat észszerű időn belül folytatnia kell. A törvény tehát egyértelművé teszi, hogy nem egyszerűen az ún. szükséges tanulmányok folytatása a tartás feltétele, hanem az is, hogy ezeknek a tanulmányoknak a folytatására indokolt, azaz észszerű, észszerűen elvárható időn belül kerüljön sor. Annak van jelentősége, hogy a középfokú tanulmányok befejezését követően mikor kezdi meg a gyermek a további tanulmányait. Ha erre csak hosszabb idő eltelte után kerül sor, a tartásra való jogosultság kérdésében való döntésnél jelentősége van annak, hogy ezt mi indokolja.

A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha (i) a gyermek a tartásra érdemtelen; (ii) a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy (iii) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. (iv) A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.

A fenti esetkörök közül az érdemtelenséget lehet kiemelni, amely megvalósulhat akkor is, ha a szülővel a gyermek durva hangnemben beszél és több esetben tettlegesen is fellép vele szemben, kórházban a beteg szülőt nem látogatja, betegsége felől nem érdeklődik, évek óta nem tartja vele a kapcsolatot.

A tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.

Főszabály szerint a gyermek 25. életévéig jogosult tartásra. A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.